Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Ötből négy magyar fogyasztó spontán módon, minden segítség nélkül említ banki hirdetőt az elmúlt időszakból, a tévéreklámok azonban információforrásként háttérbe szorulni látszanak az internet adta lehetőségekkel szemben – állítja a GfK a témában végzett felméréseire alapozva. Így lehetséges az, hogy a legfontosabb három tájékozódási forrás között a tévéreklámokat a fogyasztóknak már csupán 14 százaléka említi.
A negyven évnél fiatalabb korosztályokban egyértelműen látszik az online csatorna meghatározó szerepe: ezek a generációk elsősorban már a világhálón tájékozódnak pénzügyi lehetőségekről, nem pedig a bankfiókokban, szemben a 40 évesnél idősebbekkel, akik még sokkal inkább bíznak a személyes felvilágosítás és kérdezés erejében. A felmérésben a válaszadók 17 százaléka vallotta, hogy egyáltalán nem szokott információkat szerezni banki szolgáltatásokkal kapcsolatban.
A GfK szakértőinek várakozásai szerint gyakorlatilag minden korosztályban átveheti az elsőséget az online csatorna, a bankfiókok pedig hosszú távon megváltozott profillal működhetnek tovább – jellemzően a komplex termékekre és magasabb szintű tanácsadásra szakosodva.
