Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Európa élére tör a magyar kormány, olyan alacsonyra viszi le a társasági adó kulcsát. A fő cél a külföldi beruházások és a forró pénzek idecsábítása – akár a nemzetközi adózási normák megsértése árán is.
Bár az egységesítésnek és az adócsökkentésnek is van értelme, a kormányzati javaslat ellentmondásos. Nem önmagában, hanem a teljes adópolitikához, a nemzetközi környezethez, no és a gazdaságpolitikai célokhoz viszonyítva. A szokásos rögtönzések, az alkalmi kozmetikázás helyett legfőbb ideje lenne egy alapos adóreformnak – olvasható a friss HVG-ben.
A magyar adórendszer példátlanul zavaros, tele van túlzásokkal. Az egyik rekordot az általános forgalmi adó tartja Európa legmagasabb, 27 százalékos kulcsával. Ezt 25 százalékról emelte fel az Orbán-kormány, több pénzt elvéve sok szegény és nyugdíjasháztartástól, mint amennyit rezsicsökkentés címen náluk hagyott. A másik kontinentális rekord az egyes ágazatokat terhelő különadókhoz fűződik, amelyekből alapesetben több pénz folyik be a költségvetésbe, mint a normatív, azaz minden vállalkozásra érvényes társasági adóból. A tavalyi esztendő kivétel volt, mert a 2015 őszén, visszamenőleges hatállyal elfogadott növekedési adóhitel meglódította a társaságiadó-bevételeket, de ez időlegesnek tekinthető.
És van még néhány „leg” a rendszerben, részletek a friss HVG-ben.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?