Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Elfogadta a NOB Budapest újabb 2024-es olimpiai pályázatát, ezzel a magyar pályázat továbbjutott a harmadik körbe. Az olimpiai jelentkezés vezetője, Fürjes Balázs azzal büszkélkedett a döntés után: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tökéletesen alkalmas városnak minősítette Budapestet, amely így egyenrangú versenytársa Párizsnak és Los Angelesnek, erre pedig minden magyar büszke lehet szerinte.
Valójában a helyzet nem ennyire fényes. A NOB-ot mindhárom jelentkező város versenyben tartása menti meg attól a rettentően kellemetlen helyzettől, hogy egymás után másodszor is csak két pályázó közül kelljen választania, miután mindenki más visszalépett. A 2022-es téli olimpia helyszínének kiválasztása gyakorlatilag bohózatba fulladt, már persze ha viccesnek tartjuk, ahogyan a komolyan vehető jelentkezők egymás után vonták vissza a pályázatukat, míg a végén a téli sportokban semmilyen hagyománnyal nem bíró Peking és Almati, a kazah főváros közül kellett választani. A 2024-es olimpia előtt hasonló a helyzet: Toronto vezetői a határidő utolsó napján döntöttek úgy, hogy nem jelentkeznek, Hamburg lakói népszavazáson vonták vissza a pályázatot, Bostonban szintén a helyiek nyomására léptek vissza, Róma pedig olyan polgármestert választott, aki nem akart olimpiát. Ezután maradt versenyben Budapest, Los Angeles és Párizs.
MTI / Illyés Tibor
Persze nem vagyunk esélytelenek: a budapesti olimpiai pályázat is azzal próbálja meggyőzni a NOB döntéshozóit, hogy nálunk olcsón lehet olimpiát rendezni. Nem véletlen, hogy minden erővel nyugtatni próbálják az illetékeseket, a 2020-as tokiói példa sokakat elrettenthet: ott teljesen elszabadultak a költségek, az eredeti pályázathoz már közük sincs a mostani számoknak. Pedig a japánok sokkal jobban állnak az infrastruktúrával is, mint szinte bármelyik más olimpiaszervező. Azt pedig a budapesti olimpia főpróbájának szánt vizes vb példáján láthatjuk, mennyire semmi köze nincs a magyarországi terveknek a végső költségekhez. Kérdés, hogy ez mennyire fogja érdekelni a NOB döntéshozóit, inkább a pályázatnak hisznek vagy a meglévő rossz példáknak. És persze az is, hogy mindez nem teljesen mindegy-e, és nem egyszerűen azon dől-e el a verseny, ki tudja több NOB-tag jóindulatát megvenni.
A pályázat most hivatalosan a harmadik szakaszába lép: február 3-ig kell összeállítani a következő anyagot, és bemutatni a NOB-nak, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkezik a város versenyszervezésben. Ezután a NOB meglátogatja a három pályázó várost, jövő júniusban pedig kiadnak minden pályázatról egy véleményt, amire a városok reagálhatnak. A végső döntést 2017. szeptember 3-án hozzák meg.
