A külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szabályozására irányuló javaslatcsomag részeként a reklámtörvényt úgy módosítanák, hogy a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek a bevételüknek maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámra, mert így "a fogyasztók tudatosabban választhatnak a termékek közül, illetve a kisebb üzletek versenyhátránya is csökkenhet".

A Magyar Reklámszövetség szerint ez a szabályozási tervezet durva és indokolatlan beavatkozás a normál piaci folyamatokba. Az MRSZ elutasítja a reklámtörvény e célú módosítását. A napi fogyasztási cikkeket árusító kereskedelmi egységek ilyen mértékű szabályozása diszkriminatív, továbbá egyáltalán nem segíti elő a kisebb üzletek versenyhátrányának csökkentését, épp ellenkezőleg: azokat akadályozza leginkább.

Az MRSZ véleménye szerint a reklám multiplikátor szerepéből adódóan a reklámszabadság serkenti a gazdaságot, így annak korlátozása nemzetgazdasági szinten is károkat okozhat. A reklámhatás tanulmányuk kimutatta: minden reklámra költött 1 forint 6 forinttal járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez és a reklám nemzetgazdasági szinten továbbra is a legjobb befektetések egyike.