Olcsóbban kijönne a zöldenergia támogatása, mint amit elnyel majd Paks II.

Egy megújulókon alapuló energiarendszer olcsóbb választás lenne Paks II.-nél - áll az Energiaklub friss tanulmányában. A bizonyításhoz pedig, lám, onnan kaptak a szakmai civilek plusz kompetenciát, ahonnan nem is remélték: a rendszerirányító szaktekintélyétől.

  • hvg.hu hvg.hu
Olcsóbban kijönne a zöldenergia támogatása, mint amit elnyel majd Paks II.

Tavaly a német Wuppertal Institut közreműködésével alternatív energetikai forgatókönyveket készített az Energiaklub Magyarország számára, melyben négy szcenáriót modelleztek. Az eredmények szerint az összes energiafelhasználás akár fele, a termelt áramnak pedig akár 80 százaléka is származhat megújulókból 2050-re, a szükségletek akkor is, atomerőmű nélkül is biztonságosan elláthatóak maradnak.

A forgatókönyvek költségszámításait most egy hiánypótló kutatással egészítették ki azzal a célla, hogy tisztába kerüljön: mik azok a hálózatfejlesztési lépések, amelyeket mindenképpen tervez a szakma a következő évtizedekre, és milyen kiegészítő beruházások lennének szükségesek Paks II., vagy több decentralizált megújuló erőmű esetében? A kutatást a szakma egy neves szakértője, a magyarországi villamos hálózati rendszerirányító (Mavir) korábbi vezérigazgatója, Tari Gábor készítette el az Energiaklub felkérésére.

A tanulmány a hazai villamosenergia-rendszer és a várható fejlesztések áttekintése mellett a modellünk "Atom" és a "Zöld" forgatókönyvének hálózatfejlesztési igényeit vizsgálja meg, külön tárgyalva az átviteli illetve az elosztóhálózat területét. A számítások azt mutatják, hogy az átviteli hálózat esetében a Paks II. megvalósulását tartalmazó "Atom" forgatókönyv esetén lennének magasabbak a költségek. Az elosztóhálózatot pedig a "Zöld" forgatókönyv esetében kellene nagyobb mértékben fejleszteni. A két forgatókönyv összes becsült hálózatfejlesztési költségét összehasonlítva hasonló nagyságrendeket kapunk: a decentralizált energiarendszert megvalósító "Zöld" forgatókönyv esetében kb. 11 milliárd euróba, míg a Paks II.-t megvalósító jelenlegi elképzelés alapján kb. 9 milliárd euróba kerülne a hálózatfejlesztés 2050-ig (világoskék sáv a diagramon).

Természetesen a két forgatókönyv megvalósítása a hálózat fejlesztésén kívül számos egyéb költséggel jár, mind a beruházási, mind az üzemeltetési szakaszban. (Ezeket az Energiaklub az említett korábbi kutatásában számszerűsítette.) A két forgatókönyv összes várható költségét mutatja be a lenti diagram. Jól látható, hogy a magasabb hálózatfejlesztési költségek ellenére a "Zöld" forgatókönyv jelenti az olcsóbb alternatívát Magyarországnak 2050-ig. Az "Atom" forgatókönyv ugyanis elsősorban magas üzemanyagköltségei miatt összesen 132 milliárd eurós, a "Zöld" forgatókönyv pedig az energiahatékonyságnak és a megújulóknak köszönhetően 108 milliárd eurós összköltséggel valósulhatna meg és működhetne 2016 és 2050 között.

Energiaklub

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a zöld alternatíva megvalósítása nem csak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kedvezőbb lenne Magyarország számára egy új atomerőművön alapuló energiarendszernél.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.

Dr. Reiserként írtak bele a Stranger Thingsbe – Paul Reiser a HVG-nek

Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.