Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kétéves élelmiszer-minőségi tanulmányon alapuló botrány hullámai a kormány olvasatában elérnék régi kedvenceit, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncokat is. A kormány előírná, mennyi költhetnének reklámra, megadóztatná a parkolókat, és felvetetne plusz eladókat is. A Magyar Idők megtudta, hogy a munkaadók és egyéb szakmai szövetségek, mint az Országos Kereskedelmi Szövetség, miről alkudoznak a kormánnyal.
A szervezetek egyebek közt nem örülnek a kötelező munkaerő-felvételnek – a lap ezen a részen elejt egy eddig nem ismert információmorzsát is: "A jogkövetkezmények alól mentesülne az a társaság, amelyik az ellenőrző hatóságok működését támogató adó formájában megváltja a kötelező létszámkvótát". Azaz, ha egy cég fizet a hatóságoknak, vagyis az államnak, akkor nem kell plusz munkaerőt felvennie, tehát ebben az esetben a kormányt már nem aggasztaná annyira a vevők kényelme.
