Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Megoszlik a szakértők véleménye arról, technikai szempontból helyes döntés-e a laptoptilalom, amit az Egyesült Államok, majd Nagy-Britannia vezetett be több közel-keleti és észak-afrikai országra, illetve légitársaságra. Négy társaságnak különösen fáj a korlátozás – derül ki az e heti HVG-ből.
A laptopba vagy más elektronikai eszközökbe rejtett bomba időzítővel vagy a légnyomáskülönbségre reagáló detonátorral működésbe hozható akár a repülőgép gyomrában is. A fedélzeti rendszert pedig akár okostelefonnal is meg lehet hackelni. Szakértők szerint ezért nem biztos, hogy technikailag helyes döntés volt a laptoptilalom, ami olyan járatokat érint, amelyek közvetlenül az Egyesült Államokba mennek. És gyakorlatilag az érintett közel-keleti, valamint észak-afrikai országok nemzeti légitársaságaira vonatkozik, a három nagy amerikai légiközlekedési cég a tíz repülőtér egyikére sem küld közvetlen járatot.
Most, hogy a terroristák tudják, mely repülőterekről és légitársaságokkal nem próbálkozhatnak laptopba rejtett bombával, a közvetlen járat helyett választhatják az európai vagy az ázsiai átszállást is.
A tengerentúlra tartó járatokra felszállás előtt immár három éve rutinszerűen megkérhetik az utast, hogy kapcsolja be a laptopját és más elektronikus eszközét. Így tudják bizonyítani, hogy nincs az akkumulátor helyén más. Emellett 2006 óta tubusban vagy üvegcsében legfeljebb száz milliliternyi folyadék, spray vagy gél vihető vihető fel a fedélzetre. Ezzel azt akarják megakadályozni, hogy folyadékokból robbanó elegyet mixelhessenek össze a magasban.
A laptoptilalom főleg a business osztályokon utazókat érinti érzékenyen, akik a drágább jegyükbe foglalt szolgáltatásnak tekintik, hogy az interkontinentális úton nyugodtan dolgozhassanak a laptopjukon. A kiszolgálásuk egyelőre fejfájást okoz az érintett légitársaságoknak.
Rossz nyelvek szerint az amerikai intézkedést a katari Qatar Airways, a dubai Emirates, az abu-dzabi Etihad és a török Turkish Airlines, vagyis az a négy társaság szenvedi meg, amelyek az utóbbi másfél évtizedben nőttek nagyra, és a visszatérő washingtoni vádak szerint tiltott állami támogatással orozzák el amerikai vetélytársaik piacait.
Részletek az e heti HVG-ben.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.