Egymilliárd dolláros magyar-kínai befektetési alap jön létre

Mára Magyarország vált Kína első számú gazdasági partnerévé a közép-európai térségben – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Pekingben a közmédiának.

A politikus – aki az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar delegáció tagjaként érkezett a kínai fővárosba – a Bank of China képviselőivel és Csung San kínai kereskedelmi miniszterrel folytatott tárgyalása után kiemelte: Közép-Európából Magyarország exportál a legtöbbet Kínába – ezen belül a legtöbb élelmiszert a kiadott élelmiszerexport-engedélyek alapján –, közép-európai összevetésben Magyarországra érkezik a legtöbb befektetés az ázsiai országból, és nálunk nő a legnagyobb ütemben a kínai turisták száma.

A pénteki tárgyalások során több olyan megállapodás született – és a többnapos kínai látogatás során még több is várható –, amelyek nyomán a gazdasági, turisztikai, kereskedelmi kapcsolatok tovább bővülnek – hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter.

A kínai és a magyar Eximbank – folytatta – megállapodott egy egymilliárd dolláros befektetési alap létrehozásában, amelybe a magyar pénzintézet 70 millió dollárnyi befektetéssel száll be, cserébe pedig 140 millió dollárnyi befektetést hajt végre az alap Magyarországon.

Felidézte, hogy a két Eximbank már korábban is létrehozott egy befektetési alapot 500 millió dollárral, ebben a magyar Eximbank 30 millió dollárral vett részt, az alap pedig 90 millió dollárnyi befektetést hajtott végre Magyarországon, vagyis "a befektetett összeg többszörösen megtérül".

A miniszter arról is beszélt, hogy az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank felvette tagjai közé Magyarországot, ami megnyitja a lehetőséget arra, hogy a magyar technológia és know-how, elsősorban a vízgazdálkodás és az informatika területén, betörhessen az ázsiai beruházások piacára. A bankban Magyarország regisztrált tőkearánya 100 millió dollár lesz – tette hozzá.

Szijjártó Péter beszámolt emellett arról a megegyezésről, hogy módosítják a két ország közötti légügyi megállapodást, így több kínai városból is üzemelhet majd légi járat Magyarországra. A Budapest–Peking-járat után megkezdődtek a tárgyalások egy Budapest–Sanghaj-járat indításáról.

Kitért a Kínába irányuló magyar élelmiszeripari export rendkívül dinamikus bővülésére: tavaly a kivitel 58 százalékkal nőtt – meghaladva a 75 millió dollárt –, és idén az első két hónapban újabb 100 százalékos növekedés tapasztalható, aminek az az oka, hogy Közép-Európában Magyarország rendelkezik a legtöbb élelmiszeripari exportengedéllyel.

Megjegyezte továbbá, hogy sikerült véglegesíteni a magyar kukorica exportjára vonatkozó engedélyezési eljárást, így hamarosan a kivitel szintén megindulhat Kínába.

Emellett rövidesen magyar tejtermékek is kerülhetnek az ázsiai országba – fűzte hozzá.

A külgazdasági és külügyminiszter végül elmondta, hogy 2016-ban a magyar kivitel rekordot döntött.

2,25 milliárd dollárnyi exportunk volt Kínába, ami 25 százalékos bővülést jelentett, az idei első két hónapban pedig további 31 százalékkal növekedett – tette hozzá Szijjártó Péter.