Magyarország bruttó hazai terméke az idei első negyedévben 3,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptárhatással kiigazított adatok szerint – közölte a KSH.

A növekedéshez a legnagyobb mértékben az ipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá.

Az előző negyedévhez mérve 1,3 százalékkal nőtt a gazdaságunk.

KSH

A kormány úgy számol, hogy idén 4,1 százalékos lesz a GDP-növekedésünk. Az elemzők és a nemzetközi szervezetek ennél azért kevésbé optimisták, a mostani adat némileg felülmúlja a legtöbb várakozást. Az igazán fontos határérték azonban a 3,5 százalék: egy törvény szerint ha ennél nagyobb lesz a növekedés, akkor fizethetnek nyugdíjprémiumot az év végén. Ennél nagyobb növekedést utoljára még 2015 telén mértek.

Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem is igen biztató számokat mutatott fel az első három hónapban. Azonban a tavalyi gyenge évzárást követő gazdasági felpattanás még az elemzői várakozásokat is komolyan felülmúlta – kommentálta az adatot Virovácz Péter, az ING elemzője.

Egyelőre a gazdasági teljesítmény okára csak ezekből a havi gyakoriságú adatokból következtethetünk, mivel a KSH a GDP részletes bontását csak júniusban teszi közzé – figyelmeztetett. A meglepetést szerinte valószínűleg az ipar erősödése és annak exportra gyakorolt hatása okozhatta. A gazdaság egyik húzóereje a fogyasztás maradhatott, eközben pedig a beruházások is igen komoly pozitív hozzájárulást biztosíthattak. Ennek fő okai az elemző szerint az uniós projektek beindulása és a versenyszférában zajló, főleg feldolgozóipari nagyberuházások voltak.