Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Elindíthatják az aláírásgyűjtést, másfélmillió forintnál húzzák-e meg az állami cégek vezetőinek bérplafonját.
Megváltoztatta a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, hitelesített egy népszavazási kérdést arról, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek vezetői ne kereshessenek többet a köztársasági elnöknél – írta meg az Index. A Kúria kimondta: az NVB-nek nem volt igaza, amikor úgy ítélt, hogy a kérdés nem egyértelmű.
A népszavazási kérdést a volt LMP-s képviselő, Vágó Gábor nyújtotta be. Az NVB szerint az volt a baj, hogy a „foglalkoztatási jogviszony”, valamint a „jövedelem” szavak nem voltak egyértelműek. A fizetési határ nagyjából másfélmillió forint lehetne, az elnök fizetését ugyanis úgy határozzák meg, hogy a 38 850 forintos köztisztviselői alapot megszorozzák 15-tel.
Vágó az Indexnek azt mondta: még négy kérdésének az elbírálására vár, eközben már a héten egyeztet pártokkal, hogy az aláírásgyűjtést megszervezzék.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.