Budapesti adóssághegyek: A Demszky-éra már sehol sincs a mostanihoz képest

Kapitulált a Fővárosi Önkormányzat. A városvezetés már nem is próbálja tagadni a tényt: „az önkormányzatok, így a főváros gazdálkodási szabadsága az elmúlt években jelentősen lecsökkent. Finanszírozásunk és fejlesztéseink megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha az állammal megtaláljuk a közös érdekeket.” Ennél szomorúbb mondatok aligha írhatók egy magát függetlennek tartó, büszke város költségvetési előterjesztésébe.

Az egyetlen jó hír, hogy Budapest költségvetésének zsugorodása megállt. A Fidesz 2010-es győzelme óta 150 milliárddal szűkült költségvetés az idén 50 milliárd forinttal nőtt. Csakhogy ez nem a működési bevételek növekedésének, hanem az állami vagy uniós támogatást élvező, illetve hitelből megvalósuló beruházásoknak tulajdonítható. Ilyen a 3-as metró szerelvényeinek felújítása, a Pannon Park-projekt, a hulladékgazdálkodási rendszer bővítése, a Millenniumi Földalatti felújítása, valamint az úszó-világbajnokság. Szó sincs tehát érdemi fordulatról.

Stiller Ákos

A második Orbán-kormány első négy évében Budapest elvesztette a működési támogatások felét, és az idén tovább romlott a helyzet. A tavalyi állami forrásoknak alig valamivel több mint a felét kapja meg a város. Miközben Budapesten termelik meg a magyar GDP bő 40 százalékának megfelelő forrást, az itt élők személyi jövedelemadójából alig 15 százalékot csorgat vissza a kormány. A fővárosi intézményrendszer 2012 utáni megcsonkítása – a kórházak, iskolák államosítása –, illetve a rezsiharc okán tavaly már 85 milliárdos lyukat kellett betömni a városi büdzsén, az idén pedig az előterjesztés szerint 125 milliárdosra nő a hiány. Ezt csak a korábbról maradt tartalékok felhasználásával, megszorításokkal, hitelekkel sikerül nullszaldósra kihozni – legalábbis papíron.

Az eladósodás nem jelent azonnali terhet, mert a hitelek egy részét csak a következő ciklusban kell törleszteni. Így a tavaly még csak 450 millió forintos törlesztés a következő önkormányzati választások idejére, 2019-re 7,6 milliárdosra duzzad, a 2021 utáni években pedig összesen 175,8 milliárdot kell visszafizetni magyar és nemzetközi pénzintézeteknek. A már felvett, illetve az idén felvenni szándékozott kölcsönök utolsó részlete 2048-ban fut ki. Vagyis semmivé porlad annak a hatása, hogy 2014-ben az állam – a többi önkormányzattal együtt – a főváros 105 milliárd forintos hitelterhét is magára vállalta. Bár ez aligha tekinthető kegynek. Egyrészt azért, mert az adósság halmozódásának fő oka a közösségi közlekedés súlyos alulfinanszírozottsága volt, másrészt, mert az állam folyton elvesz valamit Budapesttől: a Városligetet, a Dagályt, az Erzsébet teret.

HVG

Ezzel elveszíti leghangsúlyosabb választási szlogenjét Tarlós István főpolgármester, aki előszeretettel hivatkozik arra, hogy Demszky Gábor súlyosan eladósodott várost hagyott rá. Az állami adósságrendezés után alig három évvel már elődjét is túlszárnyaló tartozást halmoz fel: az idei költségvetési tervhez csatolt számítások szerint az adósságszolgálat meghaladja a 193 milliárd forintot. Ez még akkor is elképesztően nagy szám, ha nem lépi túl a pénzügyi szabályok szerinti mértéket. A hitelek összértéke ugyanis nem haladhatja meg az éves bevételt, míg a törlesztés a kiadások 15 százalékát. Annak tükrében különösen sok, hogy a 3-as metró felújításán és néhány más közlekedési fejlesztésen túl másra szinte semmi sem jut.

Az állam teljesen magára hagyja Budapestet. A BKV üzemeltetésére az idén 77 milliárd jut – a tavalyi 90 helyett. A kurtítás aligha független attól, hogy a feladatra kapott központi forrás a két évvel ezelőtti 24 milliárdról 15 milliárd forintra csökkent. Ezt korántsem ellensúlyozza a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 1,5 százalékpontos eltérítése az előbbi javára. Ront a helyzeten, hogy az ingyen, illetve kedvezményes áron utazó gyerekek, diákok és nyugdíjasok után kapott állami támogatást sem sikerült feljebb tornázni, ami többmilliárdos, a főváros lakosságának elöregedése miatt egyre nagyobb hiányt okoz. Ráadásként az állam az idén megvonta a fővárost érintő országos főutak karbantartására eddig adott évi 500 milliót is. Nem sokat javított a pénzügyi mérlegen a HÉV-ek tavalyról idénre húzódó átadása sem, hiszen a kötöttpályás hálózatért és a járműparkért a főváros 18,4 milliárd forintot kapott. Elesett viszont a helyközi közlekedésre kapott állami 12,5 milliárdtól, így évente legfeljebb 2-3 milliárdot spórolhat. Mindez jól illeszkedik a Tarlós-féle városvezetés vesztes közlekedési játszmáinak sorába, amelynek kiindulópontja az agglomerációs járatok kikényszerített átadása volt a Volánbusznak.

Vesztésre áll Budapest a közműcsatában is. A 2012-ben még 6 milliárd forintos osztalékot fizető Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. az idei költségvetési tervben már kiadási kockázatként szerepel. A főváros hulladékszállító cége korábban évi 30-35 milliárd forint árbevételt söpörhetett be, amelyhez rendre milliárdos uniós támogatás érkezett. A nagy állami kukaholdinghoz, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-hez való csatlakozással évi tízmilliárd forinttól esik el. Pedig Tarlós korábban elfogadhatatlannak tartotta, hogy a fővárosi cég nyereségéből fedezzék a vidéki szolgáltatók sokmilliárdos veszteségét. Ám miután felkereste a miniszterelnököt, közölte: optimalizálják a kukajáratokat. Nem veszik figyelembe a lakossági, kerületi szempontokat például az időkorlátok, az útvonalak kialakítása során. A fővárosi szemétszállítás veszteségesbe fordulása a köztereken „tárgyiasul”. A köztisztasági teendőkhöz szükséges ráfordításokat a szemétszállítás nyereségéből fizették, és ha a főváros erre nem talál néhány milliárdot, akkor a város utcáit ellepheti a kosz, az ürülék.

Az egykoron szintén milliárdos osztalékot fizető, ma már az államnak bevételt termelő Főgázért kapott 42 milliárd forint java is elpárolgott már. Az utolsó milliárdokat elviszi a 3-as metróvonal régi orosz szerelvényeinek felújítása. (A többire hitelt vettek fel.) A Fővárosi Vízművek Zrt. is inkább visz, mint hoz, mivel őt is utolérte a rezsicsökkentés. Ennek súlyosan kedvezőtlen pénzügyi hatásait a költségvetés külön kiemeli. Az előterjesztés nem említi, de kétségtelenül extra kockázatot jelent a BKV és az FKF dolgozóinak 30 százalékos béremelési követelése. Bár a kukások sztrájkját nem engedélyezte a bíróság, aligha ez volt az utolsó forduló.

Fekete felhőként lebegnek Budapest felett a peres ügyek is. A költségvetés nem részletezi, de egy tavalyi összesítés szerint több mint 250 perben érintett a fővárosi önkormányzat, illetve cégei. A tíz legfontosabb per pénzügyi kockázata meghaladja a 33 milliárd forintot. Az ügyeknek csupán a töredéke indult 2010 előtt. Az előző városvezetés által indított beruházásokhoz kapcsolódó nagyszámú jogvita jó részét a jelenlegi városvezetés nyitotta meg. Eléggé kétséges, hogy az idei pénzügyi tervben a perekre elkülönített 8 millió forint elég lesz.

Miközben minden fillért meg kell fognia a Fővárosi Önkormányzatnak, cégei milliárdokat szórtak ki az ablakon. Az elektronikus jegy bevezetéséhez 28 milliárdért vett rendszer használhatatlan. A két éve 18 milliárdért vásárolt 36 trolibuszt határozatlan időre ki kellett vonni a forgalomból, mert menet közben kinyílt az ajtajuk. A szintén milliárdokért vett új kukásautók alig tudnak felkecmeregni a meredek budai utcákon, és gyakran lerobbannak. Akad olyan nap, amikor az új járműveknek alig felét tudják csak kiküldeni. De nem jöttek ki jól a Bálna és a Rác fürdő ingatlanüzletéből sem. Ez még egy gazdag város esetében is bosszantó lenne, de a rohamosan szegényedő Budapestnél túl van a hibahatáron.

SZALAI ANNA