Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Egyelőre alig tudni konkrétumokat a Budapest és Kolozsvár közé megálmodott gyorsvasútról, de Szijjártó Péter kolozsvári tárgyalásain és egy keddi, budapesti vasúti konferencián is szóba hozta.
Magyarország is támogatja a Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút tervét, és remélik, ez lesz az első lépése a két főváros összekötésének – a maszol.ro szerint erről beszélt Szijjártó Péter még hétfőn Kolozsváron, miután tárgyalt Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel. Azt is mondta, hogy egyről kettőre nő majd az autópálya-összeköttetések száma a két ország között, és remélhetőleg a tíz, most csak hétvégenként üzemelő határátkelőkből minél több nyitva lesz.
Az Indóház.hu szerint a Magyar Vasút 2017 című keddi, budapesti konferencián is arról beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy magyar–román együttműködés keretében gyorsvasúti kapcsolat létesül Budapest és Kolozsvár között. Részleteket nem mondott, csak annyit közölt, hogy a románok kérésére ez nem elszigetelt vasútüzem lenne, hanem a majdani Budapest–Bukarest-gyorsvasút első szakasza. Vagyis egyelőre nem tudni, milyen nyomvonalon haladna a gyorsvasút, milyen forrásból finanszíroznák az építését és mikorra készülne el.
Ugyanezen a konferencián az Indóház szerint elhangzott az is: a Budapest–Belgrád-vasútvonal átépítésére vonatkozó kivitelezési-közbeszerzési eljárás novemberben elindulhat, 2018 elején aláírhatják a kivitelezői szerződést, 2022-re elkészülhet a vonal.
Az MTI szerint Szijjártó Péter azt mondta a rendezvényen: a kormány 2020-ig 1500 milliárd forintot szán vasúti fejlesztésekre, 900 kilométernyi vasúti pályát korszerűsítenek, 45 ezer férőhelynyi új járműkapacitás jön létre, és új szállítási eszközök, vasúti kocsik jelennek meg a magyar vasútvonalakon. A fejlesztésekkel az itthoni villamosított vasútvonalak hossza eléri a 3300 kilométert a következő években – tette hozzá.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai mindennél beszédesebbek.