Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Varga Mihály gazdasági miniszter a kormány nevében múlt héten nyújtotta be azt a 154 oldalas salátatörvényt, amelynek nagy része EU-s szabályok magyar törvényekbe való átültetéséről szól, van azonban egy különösen érdekes pontja: ez tulajdonképpen engedélyezi, hogy Magyarország nagykövetségei offshore hátterű cégekkel is üzleteljenek ezentúl – írja a 444.hu.
Megszavazása esetén a törvény azt mondaná ki, hogy Magyarország automatikusan átlátható szervezetnek minősít minden olyan céget, amely a külképviseletekkel köt szerződést.
A cikk szerint ennek a pontnak semmi köze nincs az uniós jogharmonizációhoz, az offshore-ozást az államháztartási törvény tiltja, és érintett módosítás ráadásul valószínűleg szembemegy az alaptörvénnyel, amelyben benne van, hogy állami pénz nem mehet offshore cégekhez. Az már szinte csak apróságnak tűnik, hogy az alaptörvényt éppen a mostani kormány idején szavazták meg.
A salátatörvényt a kormányok mindig is szívesen használták arra, hogy erősen vitatható javaslataikat elrejtsék benne – jegyzik meg a cikkben.
Van az offshore-ozással kapcsolatban még egy paragrafus a salátatörvényben, ami fontos lehet: eszerint a módosítást "hatályos visszterhes szerződések tekintetében is alkalmazni kell”. Vagyis ezzel gyakorlatilag tisztára moshatják a korábban megkötött olyan szerződéseket, amelyek most nem feltétlenül felelnek meg a törvényi előírásoknak. Egyelőre nem tudni, ez konkrétan milyen szerződéseket érinthet.
A salátatörvényt egyetlen szavazással fogadhatja el a parlament.
Cikkünk megjelenése után megérkezett a külügy válasza is, amit változtatás nélkül közlünk:
A sajtóban megjelent ostobaságokkal szemben a külképviseletek nem offshore-oznak, a felvetés is nonszensz, hiszen a külképviseletek céget nem alapíthatnak. A külképviseletek – ahogyan bármelyik másik intézmény – a működésükhöz szükséges alapszolgálatatásokra szerződéseket kötnek vállalkozásokkal (pl. energiaszolgáltatók, beszállítók, építkezési vállalkozók), a szerződött partnerek tulajdonosi struktúrájának vizsgálatára a külképviseleteknek értelemszerűen nincs lehetőségük.
