Sötét ügyek, amelyekről nem szívesen beszélnek a technológiai óriáscégek

Gyerekeket vagy felnőtt rabszolgákat alkalmaznak éhbérért a kobaltbányákban, napi egy dollárért. Az elektromos autók hatalomátvétele jegyében az akkumulátorokhoz nélkülözhetetlen kobalt világpiaci ára január óta a kétszeresére nőtt. De az Amnesty International (AI) vizsgálata szerint továbbra is homályosak a kitermelés körülményei. A 29 megkérdezett világcég közül csak az Apple és a Samsung adott többé-kevésbé megnyugtató választ a kérdésre, hogy honnan és milyen munkakörülmények közül származik a cég által felhasznált kobalt. De például a Microsoft, a Vodafone, a Lenovo vagy a Huawei nem tudott, vagy nem akart válaszolni.

Még aggasztóbb az elektromos autókban utazó nagy cégek válasza. A Tesla és a BMW úgy ahogy próbálta ellenőrizni, milyen forrásból származik az általa felhasznált kongói kobalt. De a VW, a Fiat Chrysler, a General Motors vagy a Renault nem igazán érdeklődik az iránt, hogy honnan és milyen körülmények között jut kongói kobalthoz. A pillanatnyi európai uniós szabályozás csak a haditechnikában kulcsfontosságú nyersanyagok európai kereskedelmét korlátozza, a kobalt még nincs benne ebben a kategóriában. De ide kell kerülnie, hiszen századunk nagy technikai forradalma, a kobalt termelésén és a hozzá kapcsolódó rabszolga- és gyerekmunkán múlik – írja a francia közszolgálati rádió, az RFI weboldala.  

A francia cikkben megnevezett, az AI kérdéseire nem válaszoló cégek közül a Huawei azzal kereste meg a hvg.hu-t, hogy közölje: A Huawei rendkívül komolyan veszi a konfliktusövezeti bányászat problémáját, és folyamatosan ellenőrzi beszállítóit is emiatt. A nemzetközi és globális szabályoknak és szerződéseknek megfelelően a Huawei nem működik együtt semmilyen gyermekmunkát alkalmazó és árusító szervezettel, szervezeti láncát és alvállalkozóit pedig gyakran veti alá auditálásnak, hogy megfeleljen az aláírt, nemzetközi egyezményeknek és az általános üzleti etikának is.