Az Európai Bizottság a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal összhangba hozható tervezetet készített, amely nyomán megállíthatná a határon a kényszermunkával készült termékeket. De mire lesz elég az emberi jogi szervezetek által régóta követelt szabályozás? Ennek járt utána az EUrologus.
Az amerikai legfelsőbb bíróság döntése alapján a nagy kakaófelvásárló vállalatok nem vonhatók felelősségre, ha rabszolga- vagy gyermekmunkával állítják elő az alapanyagot.
A vatikáni Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott misén a katolikus egyházfő a dolgozókért imádkozott annak érdekében, hogy "senki se maradjon munka nélkül, és mindenki igazságos bérezésben részesüljön, anélkül, hogy le kellene mondania a munka méltóságáról és a pihenés szépségéről".
Szétkapták a leggazdagabb kínai 72 órás munkahétről kiszivárgott tervét. 996 – ez a szám drámai vitákat vált ki Kínában, ahol a munkaetika régóta foglalkoztatja a közvéleményt. Jack Ma, az Alibaba alapító atyja arra szólította fel a világ legnagyobb internetes kereskedő cégének embereit, hogy tekintsék természetesnek azt, hogy napi 12 órát dolgoznak, hat napon keresztül.
Tíz éve húzódik a gádorosi „rabszolgatartók” pere, a héten sem született jogerős ítélet, az előzetesből is kiengedték a vádlottakat. Pont a sértettek kiszolgáltatottsága miatt inog a bizonyítás. Április végén dőlhet el, hogy lezárják végre az ügyet, vagy az egész kezdődik elölről.
Gyors, de nem a legideálisabb választ adta a Fidesz a munkaerőhiányra. Az évi 400 órás túlóra lehetősége brutális, a dolgozók kizsákmányolásához vezethet, stresszt hoz a családi életbe, és újabb löketet adhat a külföldi munkavállalásnak.
Katar még a 32 csapatos vébére érkező szurkolóknak sem tud majd szállást biztosítani.
Az Apple profitja nem csak fejlesztőinek zsenialitásán múlhat, hanem olykor a gyártást végző beszállító cégek „kreatív” munkaerő-alkalmazásán is.
A rendőrség őrizetbe vett egy 38 éves ukrán férfit azzal gyanúsítva, hogy 28 vietnami illegális bevándorlót tartott fogságban egy Kijev környéki kistelepülésen lévő házban rabszolgamunkára kényszerítve őket - hozta nyilvánosságra pénteken az ukrán országos rendőrség sajtószolgálata.
Van olyan vendégmunkás Katarban, aki tíz hónapja robotol a futball világbajnokság stadionjainak építkezésén – ingyen. Az elmaradás egy indiai, nepáli vagy Fülöp-szigeteki vendégmunkás számára valóságos vagyon, állítja az Amnesty International, mely nem először foglalkozik Katar és a futball vébé ügyeivel.
A 35 éves újságíró, divatblogger, Mengyán Eszter 2016 októberében elhatározta, hogy egy éven át nem vesz egy új ruhadarabot sem. A kihívás ugyan véget ért, de Eszter azóta is a túlfogyasztásra ösztönző, környezetszennyező, a benne dolgozó, zömmel harmadik világbeli nőket és gyerekeket kizsákmányoló fast fashion alternatíváját kutatja.
A világ kobaltfelhasználásának felét a Kongói Demokratikus Köztársaság teremti elő. Hiába a demokratikus jelző, ez a világ egyik legbrutálisabb diktatúrája, amely a hatalmas ország területének nagyjából felén uralkodik. A másik felén helyi a hadurak diktálnak, akik igencsak járatosak az értékes helyi nyersanyagok „gazdaságos” kitermelésében.
Brazíliában rabszolgamunkára emlékeztető körülmények között termelik a gumimacik egyik alapanyagát, Németországban pedig egy olyan sertéstelepről származik a macikhoz szükséges zselatin alapanyaga, ahol nem megfelelően tartják az állatokat.
Banglades textilipari nagyhatalom. Vagy más szemszögből nézve: Bangladesben élnek vissza talán a leginkább a nagy nemzetközi cégek az olcsó munkaerővel, a munkajogi szabályok hiányosságaival.
Napi 10-12 órát dolgoztattak minimális pénzért, szerződés nélkül egy 23 éves magyar nőt egy izlandi farmon. Sidlovits Zsófia nem akart rendőrséghez fordulni, perelni sem szerette volna egykori munkaadóit, inkább úgy döntött, hogy egy izlandi lapnak elmeséli történetét, és így próbál figyelmeztetni mindenkit, aki külföldön, azon belül is Izlandon szeretne dolgozni.
Magyar embercsempészek szállították nagy számban a rabszolgákat két angliai ágygyárba. A gyárak főnöke, Mohamed Rafik tudta, hogy munkásait milyen körülmények között tartják, mégis részt vett a kihasználásukban. A bíróság bűnösnek találta.
Már magyarországi cégek is tesztelhetik azt az informatikai megoldást, mely figyelmezteti őket, ha a nemzetközi ellátási láncukba került cégek bármelyikénél felmerül a kizsákmányolás és a gyerekmunka gyanúja.
