Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
"A Wizz Air flottája már száz repülőgéppel üzemel. Az Airbusszal 2015-ben megkötött megállapodás szerint 2019 és 2024 között 110 új repülő érkezik a Wizz Airhez. Persze az új repülőgépek érkezésével párhuzamosan több gépet ki is vonunk a flottából. De mindent egybevetve, a következő kilenc évben több mint háromszorosára, 282-re nő a flottánk mérete" – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója. Váradi szerint a bővülés a dolgozók számában is jelentkezni fog, szerinte a következő kilenc évben A Wizz Air alkalmazottainak száma elérheti a tízezret, amelynek körülbelül 90 százaléka légiutas-kísérő és pilóta.
A legkomolyabb kihívást a pilóta-utánpótlás jelenti a cégnek. "Egyre többet kell befektetnünk ezen a területen, speciális infrastruktúrát kell fenntartanunk és fejlesztenünk. Ennek megfelelően alakítottuk ki saját eszköztárunkat, ezért működtetünk például szimulátorközpontot, és veszünk részt a kadétképzésben is" – árulta el Váradi.
Az Air Berlin és a Monarch Airlines csődje után azonban felmerül a kérdés, hogyan alakulhat át a diszkont légitársaságok piaca a jövőben. Váradi szerint ez a jelenség hosszú távon a piac konszolidálásához vezet, de addig még több hasonló csőd várható. "Rengeteg irracionális magatartás tapasztalható a piacon. Ennek egy része politikai indíttatású, aminek következtében több nemzeti légitársaságot is inkubátorban tartanak, de magánbefektetői körben szintén vannak irracionális elemek, ezek vezettek az Air Berlin és a Monarch Airlines csődjéhez is. A piac kezelni fogja ezeket a kérdéseket, és ahogyan az Egyesült Államokban is, ahol a korábbi több tucat légitársaságból mára négy meghatározó cég maradt, úgy Európában is folytatódik a már korábban elindult konszolidáció."
