Alakulóban egy újabb hangos borhamisítási botrány, vagy tényleg csak adminisztrációs mulasztások miatt vonták ki azonnali hatállyal a forgalomból a villányi Sauska-borportfólió javát jelentő 30 féle bort? Ezt találgatják a szakmabeliek és a műértők is azt követően, hogy hétfőn este (december 4-i dátummal) az e borok nagykereskedője által kiküldött körlevél behullott a médiába. A Bortársaság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által készített (de azóta sem nyilvános) jegyzőkönyvéből idézve azt közölte a partnerekkel, hogy le kell venniük a boltok polcairól több mint kéttucat-féle villányi Sauskát, mert azokkal nem lehet kereskedni tovább. A visszavont tételek között ott van a borászat zászlóshajójának tekinthető, egyébként 13 900 forintos áron jegyzett 2012-es évjáratú Merlot Kopár, a 2012-es és 2013-as Konkoly, de a 2014-es és 2015-ös Kempinski, plusz még a siklósi és villányi cuvée évjáratszériák színe-java.

A megjelent hír előtt értetlenül állók zavarát csökkentette ugyan, hogy a vállalkozás sajtósai gyorsan kiadtak egy rendkívüli közleményt, amelyben „a fogyasztói azonosítók pontatlanságára vonatkozó, engedélyezéstechnikai jellegű problémát” neveztek meg a szokatlan rendelkezés indokaként, és az is csillapító hatással bírt, hogy a hírt elsőként közlő Szabad Pécs információi gyorsan körbejártak a médiában, ami további magyarázatra késztette a Nébihet. Az azonban, hogy az Indexből délután már részleteket is tudni lehetett (azt, hogy a hivatal emberei „november 29-én tartottak ellenőrzést a Sauska és Társa Kft. villányi borászati üzemében. Mivel a pincészet többek között több borászati tétel nyomon követését nem tudta hitelt érdemlően igazolni, ezért a hatóság – a vizsgálat lefolytatásáig – elrendelte az érintett tételek zárolását és forgalomból történő visszahívását”), valójában csak a felszínen rendezte a helyzetet.

Kedden este elértünk olyan nébihes alkalmazottat, akinek elmondása szerint éppen a délutáni hatósági közlemény után kezdett igazán sűrűn csörögni a telefonja. A hatósági munkára és a borászatok működésére rálátó hozzáértők ugyanis éppen arra nem kaptak választ, hogy mit is jelent pontosan az, hogy a Nébih több tételt nem tudott leigazoltatni a pincészetnél, illetve hogy mégis mi minden lehet még a visszahívási döntést előidéző hibalistán, ha ez csak a „többek között”.

AFP / Valentina Petrova

Villányi és nem villányi borászokkal, hivatali és hatósági forrással is sikerült beszélnünk; a tanácstalanságuk mellett az is közös jellemzőjük, hogy egyikük sem gondolja azt, hogy a hivatal valamilyen jelentéktelen adminisztrációs vétségek miatt szánta volna el magát ilyen drasztikus lépésre. Nem csak azért gondolják így, mert a visszahívásról döntő legfelső szintű szakmai ember (a Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságát évek óta vezető Mészáros Kálmán) maga is villányi borász. Hanem azért is, mert az ügy annak ellenére kipattant, hogy a hatóság pinceellenőrzései során szinte minden esetben lehetőség van a döntés meghozatala előtti hiánypótlásra, a talált probléma feloldására, megmagyarázására. Márpedig a Nébih ezzel együtt is olyan jegyzőkönyvet készített, melynél talán csak az volna szigorúbb hatású, ha bezáratják a pincét. Vagyis: a villányi Sauska ezt az egérutat valamiért nem tudta használni.

A Sauska-birodalom színfalak mögötti életét is ismerő szakember kizárta annak lehetőségét, hogy a pinceellenőrzés időzítése vagy célzása mögött bármilyen megrendelt, intézményi vagy személyes bosszú, revans állna, mivel úgy látja, „Sauskának alapvetően nincsenek ilyen fajsúlyú ellenlábasai a borász szakmában”. A hvg.hu által megkérdezettek közül azonban többen is céloztak arra, hogy a villányi pincészetben feltételezhetően olyan dolgot találhattak (vagy nem találtak meg) az ellenőrök, ami miatt az ügyet nem lehetett negligálni, korrigálni vagy a szőnyeg alá seperni, a 30 tételes visszahívás pedig inkább arra utal, hogy nem egy borral volt baj, hanem valamilyen generálisabb hibára bukkantak az ellenőrök. (Abból kiindulva, hogy a tokaji, fehérboros tételeket rendben találták, feltételezhető, hogy csak a vörösborokhoz köthető tényező(k)ről van szó.) Egy, a villányi Sauskához hasonló méretű birtok vezetője viszont úgy látja, hogy az is „benne van a pakliban, hogy azért szaladtak bele a késbe, mert néhány dologtól – amit régóta nem kértek rajtuk számon – egyszerűen elszoktak”. A szakember elmondása szerint a pincészeti ellenőrzéseket a Nébih évek óta sokkal inkább és gyakrabban végzik el az olcsóbb, dömping borokat készítő borászatokban, mint a nagy presztízsű piaci szereplőknél.

hvg.hu

Elvileg amiatt is vissza lehet rendelni akár egy teljes pincényi kínálatot is a kereskedelemből, ha a palack címkéjéről valamilyen, akár csak jogszabályban előírt adat, paraméter, jelzés is hiányzik vagy hibásan szerepel, de ezt nehéz elképzelni egy presztízsborászatról, ráadásul úgy, hogy a visszahívás nem egy frissen a piacra került termékről szól, hanem 2012 és 2015 között minden évjáratra vonatkozik. Vannak olyan előírások, melyek a fogyasztó számára nem is érezhetők, de a gyártó számára mellbevágó hatásuk lehet, ha például nincs rendben a származási bizonyítvány, vagy a címkéről pl. jogszabályi előírásnak meg nem felelésre bukkannak, szinte automatikus a visszahívás.

Az is elképzelhető, hogy olyan technológia alkalmazásának a nyomára bukkantak az ellenőrzés során, melyről nincsenek meggyőződve a Nébih emberei, hogy a borvidéki előírásoknak maradéktalanul megfelelnek, ezért tovább vizsgálódnak. A „több borászati tétel nyomon követését nem tudta hitelt érdemlően igazolni” kitétel jelentheti azt is, hogy a pincekönyvben találtak valamilyen anomáliát, megmagyarázatlan tételt és/vagy mennyiséget, de azt is, hogy a pincében volt olyan tétel, segédanyag stb., aminek az eredetét és felhasználási területeit nem tudták bizonyítani.

Habár meglehetősen kemény feltételezés, de az is egy opció, hogy az ellenőrök nem találták a pincekönyvet (bár véletlenül nem szokták elhagyni a pincekönyvet, és ekkora birtokméret mellett ez a nyilvántartás szinte biztosan digitalizáltan és ahol lehet, automatizáltan működik) – és az is, hogy abból akár csak egy, a folyamatosságot és így a teljes eredetkontrollt biztosító bejegyzés hiányzott csupán. Minden szóba kerülő hipotézissel az a baj, hogy a 61 hektáron működő, évi 540 ezer palackra beállított pincészetről eddig kialakult képbe egyik se illik bele, mivel a Sauska márkát a borok tisztaságára és minőségére építették fel.

Az nem biztos, hogy jót jelent, hogy a Nébih vizsgálata nem zárult még le. Nem csak azért, mert az év végi kereskedelmi szezont így a borászat (legalább is a vörösboros vonalat) vélhetően kénytelen kihagyni. Hanem azért is, mert minél tovább tart a vizsgálódás, annál nagyobb a piaci kényszer, hogy ez ügyben mindent alaposan el kellene magyarázni. A találgatások ugyanis nem azért veszélyesek, mert sorra veszik a fehéren hagyott foltok helyére beilleszthető variációkat, hanem mert a Sauska sikere és rangja a folyamatosan biztosított makulátlan borból és borkészítésből táplálkozik – és most már ez forog kockán.

Szerkesztőségünk felvette a kapcsolatot a Sauska pincészettel és a NÉBIH-hel, amint válaszokat kapunk kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.