Hosszú idő után a Brüsszelben magyarázkodó Orbán Viktor táskahordozójaként jelent meg múlt héten a nyilvánosság előtt – a külső megjelenésében erősen meggyötörtnek látszó – Rogán Antal. A korábban bulvárműsorokban is többször fellépett fideszes politikus nem csak az effajta könnyed kitárulkozási lehetőségeket kerüli azóta, hogy a tavaly őszi (először letagadott) helikopterezési ügyét megszellőztette az azóta beszántott Népszabadság. Parlamenti aktivitása is látványosan visszaesett.
A felszólalásainak számában bekövetkezett csökkenés (2010 és 2014 között 227-szer, 2014 óta csak 90-szer kért szót a Házban) korábban még tulajdonítható volt annak, hogy a Fidesz frakcióvezetőjéből 2015 őszén a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszteri rangú vezetőjévé lépett elő. Ám míg minisztersége első évében más kormánytagokkal összevetve is kifejezetten aktívnak számított (lásd ábránkat), tavaly ősz óta lényegében néma leventévé vált. Idén például mindössze egyszer, március közepén emelkedett szólásra a T. Házban, hogy egy kérdésre reagálva, két percben olyanokat adhasson elő, hogy „a korábbi filmtámogatási rendszer az SZDSZ-es értelmiség kifizetőhelye volt”. Ezt megelőzően a tavaly októberi népszavazási fiaskót követően szólalt fel, azt próbálva meg – immár sokadjára – elmagyarázni, miért nincs gond azzal, ha a kormány a letelepedési kötvény konstrukciójával kész idegeneket pénzért az országba engedni, szemben azokkal, akik a háborúk elől menekülnek.

Rogán Antal a parlamentben 2014-ben és a tavaly őszi helikopter-ügy után. Bekeményítés
Túry Gergely, Vörös Szilárd
Persze már akkor sejteni lehetett, hogy Rogán valójában hazabeszél. A propagandaminiszter érintettségét a letelepedési bizniszben már korábban is igyekezett feltárni a sajtó (HVG, 2016. szeptember 22.) és az ellenzék. S mint az a Magyar Nemzet által a napokban nyilvánosságra hozott szerződésekből is kiderült, valójában azt a bizniszt védte, amelyből akár 6-7 milliárd forintot is kasszírozhatott annak a Kosik Kristóf ügyvédnek az irodája, akinél korábban a miniszter belvárosi harcostársa, Kertész Balázs is dolgozott, és aki Rogán mellett a Fidesz országgyűlési frakciója, valamint Habony Árpád megbízásából is többször eljárt. A kormánypártok azonban ebben az ügyben is épp olyan szoros védőfalat húznak Rogán köré, mint tették azt, amikor kiderült, hogy a belvárosi polgármestersége idején zavaros körülmények közt árusítottak ki értékes önkormányzati ingatlanokat.
Rogán Fidesz–KDNP-s képviselőtársai a helikopterbotrány kitörése után, idén januárban is összezártak. Megakadályozták, hogy vagyonosodási vizsgálat induljon annak kiderítésére, miből futotta a miniszternek a – bevallásai alapján folyamatosan nagyobbodó – Pasa parki lakása megvásárlása mellett még a balatonlellei nyaralójának több tízmillió forintos átalakítására is. Az állítólag a BÁV-nál vásárolt – újonnan 700 ezer forintot érő – táskával járó miniszternek egyébként a januárban leadott vagyonnyilatkozata szerint négy lakóingatlan mellett tucatnyi erdő és szántó, valamint egy Audi A3-as is a nevén van, az elektronikus aláírás-ellenőrzésről szóló szabadalma pedig bejegyzés alatt áll.
Rogán reflektorfény-kerülése abban is megmutatkozott, hogy míg korábban nagyon aktív volt az egyéni indítványok beterjesztésében (Lázár Jánost tavaly őszig még egyértelműen megelőzte, a Fidesz-frakción belül pedig a 20. helyen állt), az utóbbi időben már csak egy kötelező „kűrhöz”, Áder János újbóli államfőjelöléséhez adta a nevét. Tavaly őszig olyan szorgalmas volt, hogy lényegében minden parlamenti szavazáson megnyomta a gombot, az utóbbi fél év gyakoribb távolmaradásai miatt azonban a szavazásokon való részvételi aránya 96 százalékról 81 százalékra csökkent.
Arra, hogy a sok zavaros ügy ellenére Orbán miért bízik meg Rogánban – pontosabban: miért tartja meg miniszteri posztján –, többféle teóriával is találkozott a HVG a kormánypártok soraiban. Kívülről mindenesetre úgy fest, hogy vagyonával, urizálásával a miniszter nem is nagyon lóg ki a Lázár, Habony, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István nevekkel fémjelzett sorból. Ennél persze jóval megalapozottabbnak tűnő magyarázat, hogy Orbánnak kifejezetten jól jön, hogy vannak olyan ügyek, amelyeken keresztül „foghatja” Rogánt, akire a kabineten belüli erőviszonyok alakítása szempontjából szüksége van.

Kattintson a nagyobb méretért!
hvg
Már az új tárca létrehozásának is ez volt a legfőbb hatalomtechnikai indoka: ellensúlyt képezni Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel szemben. Ám míg Lázár esetében Orbán okkal tarthatott attól, hogy a fejére nőhet, Rogánnal kapcsolatban ez az opció kizárt. Már a parlamenti meghallgatásakor kertelés nélkül megvallotta, hogy pártfeladatként fogja fel miniszteri megbízatását. „Azt gondolom, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodának egyetlenegy feladata van: az, hogy győzelemre vezesse ismét Orbán Viktort” – fogalmazott. Azt pedig a Népszabadság megszüntetése kapcsán kottyintotta el az ATV-n, hogy – bár az állami hirdetések elhelyezését elvileg külső cég végzi – a tárcájánál dől el, hogy mely orgánumokhoz áramoljanak közpénzek. Ami abban is megmutatkozott, hogy a kormányzati plakátkampányok idején valahogy mindig a miniszter Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba érdekeltségeit találták a legalkalmasabbnak az elvégzendő feladatra.
Forrásaink szerint pár hónapja még valóban fejtörést okozott Orbánnak, hogy megváljon-e Rogántól, ám mára bizonyossá vált, hogy nem lesz látványos szakítás, legföljebb fokozatos kivezetés. Rogán kezére játszott, hogy a Népszabadság kinyírása után már sehol sem került elő a sajtóban olyan, heves indulatokat kiváltó leleplezés, ami – hasonlóan a helikopterezéshez – az átlagemberek számára is könnyen felfogható. Az pedig a miniszternek sincs ellenére, hogy a háttérből segítse a pártját. Rogánnak a korábbi választások idején szerzett tapasztalatairól pedig Orbán nem kíván lemondani. Különösen nem most, amikor a kormány a rendszerváltás utáni korszak legdurvább kampányára készül.
Rogánnak erre a szerepére utal, hogy a közel 22 milliárd forintból gazdálkodó tárcája koordinálja az úgynevezett nemzeti konzultációt, amelynek most technikai értelemben az az értelme, hogy általa felülvizsgálhassák a Kubatov-listákat. A reakciókból ugyanis a pártvezetés pontos képet kaphat arról, mennyire aktívak a korábbi biztos kormánypárti szavazók. Ezért is volt rendkívül kínos, amikor a 444.hu leleplezése nyomán fény derült arra, hogy az interneten válaszolók adatait a rendszer automatikusan megküldi a moszkvai titkosszolgálattal együttműködő „orosz Google”-nak, a Yandexnek is.