Ahol már az alamizsnát is bankkártyával fizetik

Teljesen eltűnhet a készpénz a következő évtized végére Svédországban, a központi bank pedig már az e-korona bevezetését latolgatja. India most indul el ezen az úton.

Ahol már az alamizsnát is bankkártyával fizetik

„Akárki vagy is, bárunkban szívesen látunk. Készpénzt viszont nem fogadunk el, csak kártyával fizethetsz” – olvasható egy kávézó ajtaján Stockholm belvárosában. Svédországban egyre szaporodnak a hasonló figyelmeztetések, a készpénzmentes fizetés meglepő helyeken is terjed. A kéregető hajléktalanoknak például már mobil kártyaolvasókon is lehet alamizsnát utalni, s vannak olyan okostelefonos applikációk, amelyekkel a templomi perselyekbe való érmedobálás váltható ki.

A skandináv ország igencsak messze jutott a papírpénz kiváltásában. Négy év alatt 94 milliárdról 60 milliárd korona alá zuhant a forgalomban lévő bankjegyek összértéke, nagyobb összegű tranzakciókat már csak bankkártyával vagy átutalással lehet végezni. Országszerte csökken a pénzkiadó automaták száma, több száz olyan bankfiók akad, ahol nem foglalkoznak készpénzzel, sőt a tömegközlekedési eszközökön is csak kártyával lehet jegyet venni. Már csak minden hetedik kiskereskedelmi vásárlásnál használnak készpénzt, és az európai átlagnál háromszor gyakrabban használják a bankkártyákat Svédországban. Az új módi támogatásába beszállt az ABBA együttes egykori sztárja, Björn Ulvaeus is, akinek fiától egyszer nagy mennyiségű készpénzt raboltak el. „Amikor pénz van nálam, nem érzem magam teljes biztonságban. S az is nagyon jó lenne, ha egy készpénz nélküli társadalomban a tolvajok nem tudnák eladni a lopott holmit” – mondta.

Étkezde Svédországban. Vevőszűrés
Citi IO

Előrejelzések szerint a következő évtized végére Svédországban teljesen megszűnhet a készpénzforgalom, a központi bank pedig azt fontolgatja, hogy megteremti az e-koronát. Ez olyan virtuális pénz lenne, amely nem pihenne a kereskedelmi bankok számláján, hanem az állampolgárok közvetlenül a jegybankkal kerülnének kapcsolatba, és költségmentesen használhatnák a digitális pénzt. Az e-koronával kapcsolatos tervek még nem készültek el, a bevezetés legkorábban az évtized végére várható. A folyamatot gyorsítja, hogy a svédek hagyományosan megbíznak az intézményekben, így a bankokban is.

Miközben Svédország száguld a készpénztelenség felé, akadnak, akik behúznák a féket. Björn Eriksson egykori svéd rendőrfőnök, az Interpol volt elnöke úgy véli, hogy a készpénzmentes megoldások bevezetésében érdekelt bankok nem foglalkoznak azokkal, akik kiesnek a rendszerből. „Dühös vagyok, mert legalább egymillió ember kerül hátrányos helyzetbe: az idősek, a büntetett előéletűek vagy az ide érkezett menekültek” – nyilatkozta. Hozzátette: a fizetési rendszerek nem feltörhetetlenek, nem tökéletes a védelem a digitális bűncselekmények ellen. Szavainak súlyt ad, hogy idén nyáron kis híján megbukott a svéd kabinet, mivel egy kormányhivatal hibája miatt állampolgárok személyes adatai szivárogtak ki.

A másik úttörő Szingapúr, amely az első ázsiai ország lehet, ahonnan eltűnik a készpénz. Kínában is jól halad az áttérés, ott viszont jelentős különbség van a nagyvárosok és a kisebb települések között: az utóbbiakban jóval kevesebb a mobillal vagy kártyával kifizethető áru, illetve szolgáltatás. Kínában a WeChat üzenetküldő applikáció fizetési szolgáltatása terjed a leggyorsabban, amellyel a felhasználók banki közvetítés nélkül küldhetnek pénzt egymásnak, illetve a különféle szolgáltatóknak. A WeChat és versenytársainak pozíciói annyira erősek, hogy sok kínai üzlet már nem fogad el bankkártyát.

hvg

India is megindult a bankjegyek és érmék kiiktatása felé, ahol jelenleg a pénzügyi tranzakciók 98 százalékát intézik készpénzzel. A kormány kivonta a forgalomból az 500 és 1000 rúpiás bankjegyeket; Narendra Modi miniszterelnök ezt azzal magyarázta, hogy a cél a feketepiac visszaszorítása és a digitális fizetési módok elterjesztése. Bár Indiában már működik a Paytm nevű mobilfizetési rendszer – és kiskereskedők százezrei tanulják a terminálok használatát –, a hatalmas ország átállítása hosszú időbe telik. Már csak azért is, mert az elemzők szerint a készpénzmentes megoldások erőltetése elsősorban a szegényeket sújtja majd. Például azt a több millió guberálót, akik a hatalmas szeméttelepeken gyűjtik össze az értékesíthető anyagokat, amelyekért készpénzt kapnak.

A pénzügyi rendszer digitalizálását nem csak a szegények és elesettek miatt aggódók szemlélik félelemmel. Elanie Ou, a Bloomberg hírügynökség elemzője szerint a készpénz elvétele a szabadság feladásával egyenlő. „Csak a készpénz igazi pénz, a bankbetétekben megtestesülő vagyon már csak egy követelés. Ez pedig jelentős különbség, a követelés teljesítéséhez ugyanis engedélyezőre van szükség, a bankok pedig megtagadhatják a kifizetést. Egyes, politikai értelemben nemkívánatos szervezeteket így elzárhatnak a pénzüktől” – írta Elanie Ou.

NÉMETH ANDRÁS