Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Akkor lesz jó a magyar gazdaság, ha külső pénzek nélkül is képes lesz legalább 3 százalékos gazdasági növekedésre, egyelőre azonban még nem tartunk itt – Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese ezzel indokolta a HG gazdasági évnyitó konferenciáján, miért van szükség az uniós forrásokra. És mindjárt meg is erősítette:
március 15-ig lezárják a 2020-ig rendelkezésre álló valamennyi EU-támogatás lekötését.
A politikus felvállaltan kampánybeszédet tartott szakmai közönsége előtt. Ebben azonban nem csak a magyar választókat szólította meg, hanem a már emlegetett Európai Uniót, és annak azokat a nyugati országait is, amelyek néhány éve még azt fontolgatták, hogy 2020 után, a következő EU-pénzügyi ciklusban teljesen megszüntetik a vissza nem térítendő támogatások rendszerét.
Ezeknek a pénzeknek a szerepét nem lehet alábecsülni: a miniszterhelyettes felidézte, hogy a 2010-es kormányváltás idején még a beruházások 98 százaléka származott innen. Mára ez az arány elmondása szerint 50 százalékra csökkent – ez még mindig elég magasnak tűnik ahhoz, hogy Magyarország a saját lábára álljon. Főleg ha közben egy kormánytag azzal dicsekszik, hogy tavaly – jobbára egy 2016-os törvénymódosításban lehetővé tett nagy arányú előlegeknek köszönhetően – 2488 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak. (Azt nem tette hozzá, hogy mivel ebből elég keveset fedezett Brüsszel, az év végére rekordszintű, 1974 milliárdos deficit halmozódott fel.)
Csepreghy sajátos érvet hozott arra, miért is érdeke a nyugat-európai országoknak a kelet-közép-európai régió támogatása (legyen szó beruházásokról, vagy a nettó befizetők által fizetett forrásokról):
A nyugat-európai életszínvonal fenntartásának kulcsa Kelet-Európában van.
Vagyis ha a régiónk fejlesztésére szánnak pénzt, azzal saját gazdaságukat, iparukat tartják fenn. A politikus szerint Magyarország érdeke a – nemzetállami alapokon álló – de erős Európai Unió is. Emlékeztett arra, két hete, egy brüsszeli konferencián ezért mondta azt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy hazánk kész növelni befizetését az EU kasszájába.
Csepreghy ezúttal a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos eddigi önkritikákat is mintha elfelejtette volna, ehelyett arról beszélt: a kormányzati munka hatékonyságának erősítése sikeres volt az elmúlt években.
Több példát is hozott erre:
- a két kormánykabinetet – a Lázár János vezette stratégiai és a Varga Mihály nevéhez fűződő gazdasági – hoztak létre;
- a kormányzati struktúrát egyszerűsítették a háromszintű (minisztérium, kormányhivatal, kormányablak) létrehozásával – ez a háttérintézmények megszüntetésével járt;
- a kormányablakokban tavaly indított 13 millió ügy 80 százalékát nyolc napon belül lezárták;
- 2016 óta óta perre vihető az állam, ha kifut az ügyintézésre megszabott határidőből, és a hivatalok költségvetését is meghatározza a hatékonysága;
- Európában elsőként átállnak a teljesen digitálisan intézhető építésügyre – ehhez a hosszú válság után újraéledő építőipar remek számait is idézte a miniszterhelyettes.
Csepreghy dicsérte a válságból való kilábalás érdekében tett kormányzati lépéseket is. Ha megnézzük a válságkezelés módszereit, mindenhol azt látjuk, hogy az állam intervenciókat alkalmazott a növekedés újraindítása érdekében – fogalmazott, hozzátéve: nagy állami beavatkozás nélkül ma nem tartanánk itt.
Az más kérdés, hogy nyugodt környezetben mi az optimális – jegyezte meg.
Csepreghy beszélt Paks II-ről is. Megerősítve tárcája reggel kiadott közleményét közölte: a beruházás folytatását nem befolyásolja az osztrák bejelentés. Az energiapolitikáról szólva azt mondta:
az állam nem enged abból, hogy a piaci (háztartási és vállalkozói) árakat meghatározza.
