Magyarországot perli Ausztria?

Nem, a döntéssel az Európai Bizottság engedélyét akarja semmissé tenni, ezért a testületet viszi a bíróság elé. Ezt megtette már egy másik ügyben is: 2015 júliusában a nagy-britanniai Hinkley Point C (HPC) építésére adott jóváhagyás miatt indított keresetet a luxemburgi bíróság előtt. Az akkor még 17 milliárd fontos, ma már 20,3 milliárdra (több mint hétezer milliárd forintra) becsült beruházás miatti keresethez néhány hónappal később csatlakozott Luxemburg kormánya is.

A két eset között sok a hasonlóság: mindkét beruházás megtérülését vitatják, Brüsszel ennek ellenére mindkét projektet engedélyezte. Paks esetében ráadásul még el is ismerte, hogy azt csak állami forrásokkal lehet fenntartani. És mindkét bővítésnél versenyeztetés nélkül adták oda a megbízást, a magyar kormány a Roszatomnak, a brit a francia állam többségi tulajdonában levő EDF-nek és a kínai, szintén állami CGN-nek.

Az atomenergiával van bajuk az osztrákoknak?

 Igen. "Számunkra az atomenergia nem az energiaellátás fenntartható formája, és nem is az éghajlatváltozásra adott válasz." - mondta az osztrák fenntarthatósági miniszter szóvivője a Reuters tudósítása szerint. Az országban nincs nukleáris erőmű. 2000-ben a csehországi Temelín miatt is tiltakozott az osztrák kormány, ám ott a reaktor biztonságát vitatta Ausztria. Az EU-ban egyébként a tagországok joga meghatározni azt, milyen forrásból nyerik a szükséges energiát.

A per miatt leáll az előkészítés?

Hinkley esetében a költségek nőnek, az átadás időpontja pedig egyre csúszik. Az építkezés pedig csigatempóban, de halad előre – igaz, egyelőre az előkészítő fázisban tartanak a munkák, és a legutolsó hírek szerint a reaktor építése legkorábban 2019-ben kezdődhet meg.

A bíróság addigra minden bizonnyal hoz valamilyen ítéletet, de hogy mikor, azt nem tudni. Az ügyben tavaly októberben tartottak egy tárgyalást, az ítélet, de még az azt megelőző szakvélemény, a főtanácsnoki indítvány dátuma sincs kiírva.

A magyar ügy is évekig eltarthat, addig pedig a megrendelő dönt arról, hogy a bizonytalanságok ellenére beindítja-e a beruházást.

Mi történik, ha igazat a bíróság Ausztriának?

Mivel az osztrákok nem az építkezést vitatják, hanem a pénzügyi konstrukciót, a magyaroknak minden bizonnyal egy új finanszírozási tervet kell engedélyeztetniük, olyat, amelyben a projektcég kitermeli a beruházás költségeit. Mint a jóváhagyás dokumentációjából kiderül, Brüsszel egyszázalékos költséggel számol (vagyis a Paks II.-re fordított összegek ennyivel haladják meg a hozamot).

Nincs is ennél egyszerűbb, a gond az, hogy ennek a tervet ugyanúgy ellenőrzi majd a bizottság. Ez pedig korábban már vetett el olyan kalkulációt, amely valahogy nyereségesnek hozta ki a beruházást – emlékeztetett Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője.

Az állam spórolhat például azon is, ha nem fizet kamatokat, az áram árát pedig lenyomja, ezzel növelve a piaci keresletet. Ez azonban a piactorzítás klasszikus esete, amely tiltott az EU-ban – emelte ki a politikus.

Mi lesz az addig elvégzett munkákkal?

Az addig megkötött szerződéseket visszamondani nem lehet, vagyis azokat ki kell fizetnie a megrendelőnek. Ezért kérdés az, hogy mikor zárul le a per, és milyen eredménnyel. Ha az állam úgy dönt, hogy kiszáll, ez minél később történik meg, az annál többe kerül – emelte ki Jávor Benedek.

A megkötött szerződéseken túl ebben lehet egy még nagyobb tétel is: a Roszatom kártalanítása. Mivel az államközi megállapodást titkosították, azt nem tudni, ez mekkora tétel, a politikus ugyanakkor az általa látott részletek alapján úgy látja: ebből a szempontból a szerződés az orosz félnek kedvez.