szerző:
Zelki Benjámin
Tetszett a cikk?

Elég volt egy újabb felsővezeték-szakadás, és olvasóink a hajukat tépve írtak, telefonáltak szerkesztőségünkbe, hogy elmondják, mit művel velük, állomásokon vagy vonatokon ácsorgókkal a MÁV. A vasúttársaság azonban állítja, náluk minden rendben volt, ők tájékoztattak mindenkit. Valaki nyilvánvalóan nem mond igazat, vagy egy párhuzamos világban él. Az eseten túl vagyunk, de bármikor ismét előállhat, így megnéztük, hol a hiba. Kiderült: sok hiba van.

Február 5-én és 6-án is leszakadt a felsővezeték a váci vasútvonalakon, ezért az utasok nem, vagy csak jelentős késéssel tudtak eljutni vonattal a Nyugati pályaudvarig. Ilyen eset persze bármikor történhet, azonban olvasóinktól panaszok tömege érkezett be szerkesztőségünkbe, melyek arról arról tanúskodnak, hogy az állomásokon nem, vagy nem egyértelműen tájékoztattak a zavarról. A vesztegelő vonaton pedig egyáltalán nem is közölték, hogy mi történt és mennyit késnek. A MÁV sajtóosztálya azonban azt írta kérdésünkre, hogy ilyen esetekben minden érintett állomást és az adott vonatokon szolgáló jegyvizsgálókat is értesítik a helyzetről és ez alapján kötelesek tájékoztatni.

Az utasok elégedetlensége a tájékoztatással közben olyan szintre jutott, hogy már közel 3500 tagot számláló Facebook-csoport működik „Elegem van a MÁV-ból!” néven, ahol a tagok – a hivatalos tájékoztatásban nem bízván – egymást informálják a kialakult vasúti zavarokról.

A vasúttársaság azonban kitart, és egyre csak azt mondja: fejlett információs rendszerük van, amely alapján tájékoztatni tudnak, ha gond van. Mégis miért akadozik akkor a vasúti utastájékoztatás?

MTI / Komka Péter

Bemondják, hogy mennyit késik, de azt nem, hogy miért

A felsővezeték-szakadás után beérkezett olvasói levelek alapján az derül ki, hogy az állomásokon általában tájékoztattak a kialakult helyzetről. De az sokszor nem teljes körű vagy nem egyértelmű.

A vasúttársaság leírása szerint ilyenkor a MÁV fő menetirányítója értesíti a rendkívüli helyzetről, illetve a tájékoztatásra vonatkozó feladatokról az állomási személyzetet, ők pedig a kijelzőkön és a hangosbemondón közlik az utasokkal a menetrendi változásokat.

Mégis gyakori tapasztalat, hogy csak annyit mondanak be az állomáson, hogy mennyit késik a vonat, de arról, hogy mi az oka a késésnek vagy változásnak, hallgatnak.

MTI / Jászai Csaba

Olvasónk, Katalin szerint a február 6-ai leállás idején is csak annyit mondtak be Kismaros állomáson, hogy a menetrend szerint zónázó vonat Váctól minden állomáson meg fog állni.

Azt azonban Katalin nem tudhatta, hogy felsővezeték-szakadás történt, ezért a plusz megállások miatti időveszteségen felül is jelentős késés várható.

Változik a helyzet, nem tudják követni

A felsővezeték-szakadás másnapján mi is a Nyugati pályaudvaron jártunk, és megkérdeztünk egy a váci vonatok közelében várakozó kalauz párost, hogy mi a helyzet a vonatokkal. Ők azt válaszolták, hogy a Keleti pályaudvarról vezényelték őket át, ezért maguk sem tudják, mi történt.

Másik olvasónk, Adrienn beszámolója szerint a Nyugati pályaudvar forgalmi ügyeletén sem tudták követni a helyzetet február 5-én délután. Mivel szokásos vonata nem volt sehol, és nem derült ki számára, hogy mi a teendő, Adrienn az ügyeleti szobába ment tájékozódni. Azt meséli, ott két nő éppen telefonon próbálta kideríteni, hogy mi a helyzet, de

ők sem tudták tehát, hogy mi újság van, nemhogy más.

Egy névtelenül nekünk nyilatkozó vasúti szakértő azzal indokolja a rendszerint szűkszavú vagy hiányos tájékoztatást, hogy a vasúttársaság attól tart, félretájékoztatják az utasokat. Ezért sokszor inkább nem mondanak semmit, vagy csak azt, ami biztos.

A forgalmi helyzet azonban folyamatosan változik, teljesen biztosat soha nem lehet mondani.

Vannak új kijelzők, de használni is kellene őket

A nagy vasútállomások többségén található régi típusú kijelzők csak arra alkalmasak, hogy kiírják, mikor, honnan, hova megy az adott vonat, illetve mennyit késik. A rendkívüli események és a hozzá tartozó információk kijelzésére ezek a táblák biztos nem alkalmasak. Nem véletlen, hogy a vasúttársaság elkezdte lecserélni ezeket új típusú kijelzőkre és monitorokra, amelyeken a rendkívüli esetre vonatkozó információkat, a további utazási lehetőségeket is kiírják.

Ilyen korszerű kijelzőket telepítettek például 2014-ben a Keleti pályaudvar területén, és a vasúttársaság szerint a Nyugati pályaudvaron is jelentősen fejlesztették a kijelzőket. Szerintük ezért sem érthető, amit a február 5-i zavarról írnak olvasóink.

Pedig itt akkora az eltérés a két verzió között, hogy az semmiképpen sem lehet véletlen. Az utasok szerint ugyanis aznap délután, este 5-800 ember állt tanácstalanul, mert a vasúttársaság sem a kijelzőkön, sem a hangosbemondón nem jelezte, hogy a vonatok már nagyjából 10 órája nem onnan, hanem Rákospalota-Újpestről indulnak. Ezzel szemben a MÁV sajtóosztálya szerint 2-5 percenként elhangzó folyamatos utastájékoztatás ment a pályaudvaron (a kijelzőkről nem írtak semmit)!!! Valaki biztos nem mond igazat, és hát sok utasunk írt, és nagyon egybehangzóan.

Egy órán át állt a vonat, nem mondták, mi történt

A vesztegelő vonatokon ráadásul annál is rosszabb a helyzet, mint amiről az állomásokról számoltak be az utasok. Több olvasónk is azt írta, hogy a szerelvényen végképp nem tájékoztatta őket senki arról, miért állnak, illetve arról, hogy baleset miatt a vonat másképp közlekedik.

Ennek viszont már a vasúttársaság szerint sem így kellene történnie. Amint írták, a MÁV-START rendkívüli esemény (pl. baleset, berendezéshiba stb.) esetén SMS-ben értesíti a szolgálatban lévő jegyvizsgálókat, akik ez alapján kötelesek a vonatokon tájékoztatást adni akár a mozdonyvezető segítségével. Motorvonatokon és az InterCity-ken a fedélzeti hangosítást használják ehhez, annak hiányában pedig a kocsikat végigjárva, szóban kell tájékoztatni az utasokat a kialakult helyzetről.

MTI / Szigetváry Zsolt

Katalin nevű olvasónk viszont arról számolt be, hogy egy órán át ült a vonaton Göd állomáson, és nem tudta meg, mi történik.

A kinti hangosbemondó ugyan mondott valamit, de a szerelvényen abból semmit nem lehetett hallani,

a vesztegelő vonaton pedig egy szót nem szólt senki a már órák óta tartó forgalmi zavarról.

Nem tudnak vagy nem akarnak tájékoztatni?

A nekünk nyilatkozó szakértő szerint a jegyvizsgálókkal szembeni, az utastájékoztatásra vonatkozó felsőbb elvárás is inkább úgy néz ki, hogy akkor mondjanak valamit, amikor biztosat tudnak. Márpedig szerinte a kalauzok képzésének nem része a vonatok forgalomszervezéséről szóló ismeretek oktatása, tehát valójában nincsenek is felkészülve arra, hogy pontos helyzetleírást tudjanak adni egy zavar következményeiről. A vasúti szakember szerint ezért a dolgozó lelkiismeretességén múlik, hogy miként cselekszik. Ami a tapasztalat szerint elég nagy gond, túlságosan is gyakori ugyanis, hogy a zavar közepén vesztegelő vonaton

a kalauz megkeresi azt a helyet, ahol a legkevesebb utas tartózkodik, leül, majd ha valaki megkérdezi tőle, hogy mi történt, azt feleli: ő sem tud semmiről.

Pedig a MÁV minden jegyvizsgálójának biztosít okostelefont, így ők a különböző céges rendszerekről, a forgalomirányító központba betelefonálással, de legrosszabb esetben az utasok számára is elérhető Mávinform, vagy a vonatinfo alkalmazás segítségével is hamar tájékozódhatnak arról, mit kell mondani. Ez csak hozzáállásbeli kérdés lenne, mondja a szakember, aki szerint

sajnos a MÁV-nál még egyszerűen nem történt meg a rendszerváltás.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

A hangosbemondó, a kijelző és a párhuzamos valóság, avagy káosz és tájékoztatás a MÁV-nál

Homlokegyenest másképp emlékezik a Budapest–Vác-vonalon egy felsővezeték-szakadás okozta hétfő-keddi káoszra a MÁV és az utazóközönség. Az utasok szerint nem volt megfelelő az tájékoztatás, ha volt egyáltalán, a vasúttársaság viszont állítja, a Nyugati pályaudvaron minden elvárhatót megtett azért, hogy informálja az utasokat.