Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Felemás eredményeket hozott a CSOK a GKI Gazdaságkutató friss tanulmánya alapján. Szerintük áremelkedéshez vezetett a kormány több mint kétéves családtámogatási rendszere, mert átgondolatlan volt, és csak a tehetősebb háromgyerekes családok jártak jól vele – tudósított a keddi RTL Híradó.
A GKI friss adatai szerint 2015 és 2017 között az újépítésű lakások ára átlagosan 12 százalékkal, a használtaké 18 százalékkal emelkedett a CSOK bevezetése óta. Ennek oka az lehetett, hogy az építőipar nem tudott alkalmazkodni a hirtelen megugrott igényekhez, a kormány gyorsan és váratlanul döntött ugyanis a CSOK-ról. Emiatt jobban emelkedtek az ingatlanárak, mint amennyi támogatást kapnak az egy- és kétgyermekesek.
Lényegében a háromgyerekes, tehetős családok jártak legjobb az új támogatással.
Molnár László, a GKI Zrt. vezérigazgatója azt mondta: a kapkodás oda vezetett, hogy pontos az 1-2 gyermekes, fiatal házasoknak nehezült meg a lakáshoz jutás.
Eddig 66 ezer család vette igénybe a CSOK-ot, pedig a jegybank már két éve úgy becsülte, hogy 270 ezer akarja felvenni.
A kormány múlt csütörtöktől kötelezte a bankokat, hogy egy hónapon belül bírálják el az igényléseket. A miniszterelnökséget vezető miniszter emellett tavaly nyáron azt ígérte, hogy a támogatás mértékét is felülvizsgálják.
A DK-s Niedermüllet Péter szerint a CSOK kezdettől fogva nem a rászorulókat támogatta, az egész politikai dilettantizmus.
A kormány viszont úgy véli, hogy jelentős eredményeket értek el a CSOK-kal, mert az egy-, a két- és a többgyermekes családok otthonteremtését is milliókkal teheti olcsóbbá. Szerintük ezt igazolja, hogy a kérelmezők többsége nem többgyermekes.
Arra a kérdésre, hogy emelnek-e a támogatáson, azt válaszolták: a kormány rendszeresen felülvizsgálja, és egyre könnyíti, szélesíti a programot.
