Milyen juttatások adhatók a munkavállalóknak a nyári pihenés finanszírozására?
Számos adómentesen vagy kedvezményesen biztosítható juttatási forma közül lehet választani.
Nem csak az Elios-ügyben nyomozott az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF, hanem sokkal több magyar ügyben is - írja az Index. Polt Pétertől Hadházy Ákos kérte ki azoknak az ügyeknek a listáját, amelyeket az OLAF problémásnak talált, és amelyek nyomán a hazai hatóságok is lépéseket tettek.
Ebből a listából kiderül, hogy csak a 2015-ben kifutott Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretből 10 milliárd forintot meghaladó összegben adtak pénzt olyan projektekre, amelyekben az OLAF szerint csalás történhetett, ami a pénz visszafizetésével járhat. A Miniszterelnökség egyelőre nem válaszolt arra, hogy kaptak-e ezzel kapcsolatos jelzést.
A kis- és középvállalatokra célzott K+F+I-támogatásának felszívására és "elkutatására" az uniós programok indulása óta százával jöttek létre kisebb-nagyobb cégek, céghálók, amelyek néhány lépésben olykor valamelyik kormányközeli üzletemberhez köthetők.
Az Index a 2012-2013-ban zajlott, GOP-1.1.1-11 pályázati kör projektjeiről azt írja, a módszer az volt, hogy kamufejlesztéseket próbáltak innovációnak eladni, vagy valódi fejlesztéseket dolgoznak ki túl drágán, a pénzosztásért felelős állami szervek pedig asszisztáltak hozzá. A cégek ekkor "piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységre" kérhettek uniós pénzt, és olyan innovációkat kellett volna létrehozniuk, amelyek eladható termékként megállják a helyüket.
A Polt Péter-féle lista szerint az OLAF a 334-ből 31 ilyen GOP-os piacorientált K+F-projektről küldött nyomozást lezáró jelentést vagy ajánlást a magyar szerveknek, és a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya mindegyik esetben el is rendelte a nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt.
A listában szereplő eseteknél mindenhol a Pillar Európa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft., vagy az Infokom Innovátor Nonprofit Kft. tér vissza konzorciumi partnerként, amelyek mögött Szabó Sándor és Walter János áll. A két üzletember startupjaiba a Garancsi István-féle Garangold Jeremie-tőkealap is százmilliókat fektetett, az Infokom tulajdonosa, a Pro Industria 4.0 Alapítvány (melynek kuratóriumában szintén Szabó és Walter ül) pedig a Garangold Jeremie-tőkealappal közösen hozott létre egy Smart City Solutions nevű céget is.
Az Index úgy tudja, a Walter-Szabó-érdekeltségektől a GOP-projektekben dolgozó volt alkalmazottak közül a közelmúltban többeket behívtak kihallgatásra a nyomozók.
A lap több projektet is említ, amelyek gyínúsak lett az OLAF-nak, így volt köztük irreális célú kutatás-fejlesztés (helyben fel- és leszálló merevszárnyú ultrakönnyű repülőgép prototípusa, amelyet egy villanyszereléssel foglalkozó cég akart kifejleszteni), volt, amikor kb. szoftverfejlesztésre adtak pénzt kutatás-fejlesztés címen (például okos bevásárlólista fejlesztése).
