A francia köztársasági elnök közölte, teljes mértékben támogatja az Európai Unió stratégiáját Trump büntetővámos kereskedelmi döntésével kapcsolatban. Brüsszel válaszcsapást készít elő. Emlékeztetőül: az amerikai elnök június elsejéig adott határidőt Brüsszelnek arra, hogy "önként" mérsékelje acél- és alumíniumexportját az Egyesült Államokba. Az Európai Unió visszautasította ezt a "visszautasíthatatlan" ajánlatot mondván, hogy semmi értelme. A kínaiak ugyanis, akik hatalmas acél-túltermelési válsággal küzdenek, vígan megkerülik az amerikai szankciókat. Kicsit utaztatják az árut, amely így is megérkezik az Egyesült Államokba – legfeljebb picit drágábban. Brüsszel a kereskedelmi háború elkerülése érdekében azt ajánlotta Washingtonnak: fogjanak össze Kína ellen. Az olcsó kínai acél az, amelyik padlóra küldi a versenytársakat az egész világon. A 25%-os büntetővám az acélra, melyet az USA alkalmaz (az alumínium esetében ez 10%) nem állítja meg a kínaiakat, viszont megdrágítja az acélt az Egyesült Államokban. Trump azzal érvel, hogy így amerikai munkahelyeket véd meg. Az elnökválasztás idején Trump tarolt a "rustbelt" államokban, vagyis a "rozsdaövezetben", ahol egyre-másra csuktak be a gyárak a külföldi konkurencia miatt.

Steven Mnuchin pénzügyminiszter egyébként célzott rá, hogy a büntetővámok célpontja nem Európa, hanem Kína. Trump pedig Európába küldte kereskedelmi miniszterét, hogy próbálja meg elsimítani a válságot. Wilbur Ross szerdán Párizsban tárgyalt, ahol arra emlékeztették: Európa nem fogadja el az egyoldalú amerikai döntéseket, és a kereskedelmi háború végső soron minden résztvevő számára veszteséggel jár. Wilbur Ross kereskedelmi miniszter a párizsi Le Figarónak adott interjújában meglehetősen cinikusan közölte: a kínaiak tárgyalnak velük a szankciók ellenére is. Utalt arra, hogy Japán is szövetségese az USA-nak, mégsem kapott felmentést a szankciók alól. Nem úgy, mint Brazília vagy Dél-Korea, amelyek "önként" korlátozták acél-, illetve alumíniumexportjukat az USA-ba. Trump demagóg döntése elsősorban a hazai választások megnyerését célozza – ezzel többé-kevésbé minden érdekelt tisztában van. Novemberben tartják a félidős választásokat az Egyesült Államokban, és ezeken a republikánusok elveszíthetik a többségüket mind a szenátusban, mind pedig a képviselőházban.

Brüsszelben ezért olyan válasz intézkedéscsomagot dolgoztak ki, amely nagyon fájhat Trump republikánus támogatóinak. Azoknak az amerikai államoknak az európai exportját sújtaná ugyanis büntetővámmal, melyek a republikánusok számára nagyon fontosak: az amerikai Délt és az úgynevezett "swing states" csoportot (olyan államok, ahol minimális a különbség a republikánus és demokrata szavazótábor között). A listán ezért szerepel a bourbon whiskey, a farmernadrág vagy épp a Harley-Davidson motor. A végösszeg pedig 3,3 milliárd dollár. Vagyis centre ugyanannyi, mint amennyibe Trump döntése kerülhet Európának.

Ez még nem kereskedelmi háború, de nem is elhanyagolható kis csetepaté. Érzik ezt Németországban, mely Trump támadásának a fő célpontja Európában. Washingtonban nem is titkolják: Kína mellett Németország kereskedelmi többletét tartják a leginkább zavarónak. Ezért Trump elrendelte: vizsgálják meg az európai autók behozatalának problémáját is. Miután az amerikaiak imádják a német autókat, ezért Berlinben joggal úgy érezhetik, a terv ellenük irányul. Válaszul Merkel kancellár néhány napja Pekingbe látogatott, ahol Hszi Csin-ping elnök úgy üdvözölte, mint Európa legnagyobb gazdaságának első emberét.

Minthogy Ázsiában mi vagyunk az elsők, ezért komoly súlyt képviselünk a globális gazdaságban

 – hangsúlyozta a kínaiak első embere, aki félre nem érthetően az Egyesült Államokra célzott. No meg arra, hogy Kína immár Németország első számú kereskedelmi partnere, megelőzve Franciaországot. Megdicsérte Merkel kancellárt, amiért immár 11-edszer vendégeskedik Pekingben – számolt be a China Daily. A német autógyárak már réges-régen felfedezték Kínát, mely ma már nagyobb autós piac, mint az amerikai. Persze csak mennyiségben és nem minőségben. Az viszont biztos, hogy Trump "America First" politikája elsősorban az Egyesült Államokat szigetelte el, miközben a vetélytársak egymásra találtak. Előfordulhat tehát, hogy Trump büntetővámjai elsősorban magát Amerikát büntetik majd, de ez nem vigasztalja azokat az európai vállalkozókat, akik emiatt nehéz helyzetbe kerülhetnek az amerikai piacon, Trump legújabb szankciói miatt.

Ha valóban kitör a kereskedelmi háború az USA és a világ között, akkor ez igazi háborúhoz is elvezethet – erre először Jack Ma, az Alibaba alapító atyja figyelmeztette Donald Trumpot. Kína második leggazdagabb embere előbb találkozott az USA elnökével, mint Hszi Csin-ping elnök. Trump viszont azzal számol, hogy a külvilágnak sokkal fontosabb a több mint 300 milliós amerikai piac, mint Amerikának az export. Vagyis az új szankciók szimpla zsarolást is jelenthetnek. Európán a sor, hogy a sarkára álljon – mondta a szankciók kapcsán a francia pénzügyminiszter. A franciák harcosak, a németek kevésbé, mert több a veszítenivalójuk. Erre is számítanak Washingtonban, ahol saját érdekeik védelmében a szövetségeseket éppúgy megszorongatják, mint a vélt vagy valós ellenfeleket. Ilyen barát mellett kinek kell ellenség?! – idézte a híres mondást egy másik Donald, az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, Trump egyoldalú döntéseire utalva.