Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Amikor az amerikai elnök gyakorlatilag az egész világ ellen kereskedelmi háborút indít, a többi ország természetes reakciója, hogy javítja egymással az együttműködését, és valahogyan megpróbálja mérsékelni a világpolitika és kereskedelem kiszámíthatatlanságát. Így tett az EU és Japán is, amely az újkeletű amerikai protekcionizmus árnyékában a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hozza létre.
Brüsszel és Tokió között 2013 óta folynak kereskedelmi tárgyalások, de a két fél sokáig képtelennek bizonyult a nézeteltérések megoldására, ám ahogy megválasztották Trumpot, valahogy könnyebbé vált az egyeztetés.
Hasonló a helyzet az EU és Kína között: a kiszámíthatatlan USA miatt látványosan javult Brüsszel és Peking viszonya is.
Hogy ki nyer, és ki veszít az EU-Japán szabadkereskedelmi megállapodás tető alá hozása után, s milyen mozgások várhatóak még a világkereskedelemben arról a legújabb HVG-ben olvashat.
HVG
