Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Nem tesz meg mindent a magyar kormány, hogy felkészüljön egy gazdasági sokkra – állítja az IMF.
Az államadósság-csökkentés nem halad azon az úton, ami szükséges lenne ahhoz, hogy egy sokkot elkerüljön Magyarország – erre a megállapításra jutott az IMF vezető testülete.
A most kiadott értékelés szerint a magyar növekedés erős volt az elmúlt években, aminek két fontos oka volt: nőtt a fogyasztás, és jöttek az EU-pénzek. A testület szerint 4 százalék körüli lehet az idei GDP-növekedés, jövőre viszont már csak 3,3 százalékkal nőhet a gazdaság.
A fiskális szigort azonban elvárja az IMF, vagyis pontosan ugyanazt emelte ki kritikaként, amit az Európai Bizottság. Az értékelésben arról írtak: az államadósságot nem eléggé csökkentette a kormány, pedig most, hogy jó ütemben nő a gazdaság, lenne lehetőség arra, hogy csökkentsék a sérülékenységet. Strukturális reformokra van szükség ahhoz, hogy képes legyen az állam reagálni akkor, ha valamilyen sokkhatás érné a gazdaságot – írták.
Példaként azt hozták fel: ki kellene vezetni a még meglévő különadókat, egy modern ingatlanadó-rendszer pedig nagy segítséget jelenthetne az önkormányzatoknak. A kiadások közül azt emelték ki, hogy meg kellene reformálni a közszolgáltatásokat, az ottani béreket versenyképesebbé tenni.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.