A letelepedési kötvényprogram nem játszott érdemi szerepet az államadósság finanszírozásában, de nagyjából 30 milliárd forint veszteséget okozott a magyar adófizetőknek – erre jutott a Transparency International Magyarország és a Költségvetési felelősségi Intézet Budapest. A két szervezet közös kutatását most mutatják be.

• A letelepedési államkötvényt vásárlók 1 666 millió eurót fizettek, cserébe az országnak 1 844 millió eurót kell majd visszafizetnie. A különbség, 178 millió euró 66,5 millió euróval több, mint amennyibe a letelepedésre nem jogosító, szokványos államkötvények értékesítése került volna.
• Ha pedig úgy számolunk, hogy mekkorát lehetett volna spórolni, ha az Európai Beruházási Banktól kér több hitelt a kormány, akkor a konzervatív, óvatos számítás szerint is kijön a 30 milliárd forintos bukás.
• Eközben azonban nagyrészt offshore hátterű cégek 60 milliárd forinttal gazdagodtak a magyar költségvetés kárára.
• A program keretében 19 855 külföldi, közöttük súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is, érdemi ellenőrzés nélkül jutottak magyarországi letelepedési engedélyhez.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója azzal kezdte az elemzés bemutatását: az államvezérelt közpénzszivattyú egyik fontos eleme a letelepedési államkötvény. A rendszerszintű korrupció így szolgál hatalmi érdekeket, a foglyul ejtett állam pedig néhányak mesés gazdagodását szolgálja - tette hozzá.

Bod Péter Ákos: nem létezett az ok, amire hivatkozva bevezették a letelepedési államkötvényt

A rendezvényen az első előadást Bod Péter Ákos tartotta: ő arról beszélt, mi az oka annak, hogy unortodox gazdaságpolitika van Magyarországon, és szükségünk van-e erre. Szerinte akadnak olyan nem szokványos intézkedések, amelyek a gyors válságkezelést szolgálják, "szigetelőszalaggal megkötünk valamit, hogy szét ne essen", de aztán ezeket kivezetik, ahogy vége a válságnak. De sok olyan lehetőség is elképzelhető, amely új teóriának hangzik, mégis valójában régi, akkor vagy bevált, vagy nem bevált ötlet újrahasznosítása.

Sok kommunista ötlet újrahasznosítását láttam

- mondta a magyar példáról Bod Péter Ákos. Ilyen például szerinte a munka alapú társadalom ideája, vagy az erőltetett iparosítás.

A letelepedési államkötvények ötlete unortodox volt, de nem volt szükség rá - folytatta. A magyar devizatartalékokat nem kellett feltölteni ezekkel, mert volt belőlük elég. Az Orbán-kormány 2010-ben egy krízisből kilábaló gazdaságot örökölt, és a 2011/12-es visszaesést kivéve azóta is tart a növekedés. Az MNB adatai szerint amennyi mobilizálható devizatartalék volt az országban 2013 és 2017 között, az semmi okot nem adott a devizatartalékok feltöltésére. Az sem érv, hogy válság lenne,

ha valaki azzal kampányol, hogy Magyarország jobban teljesít, akkor kéretik eltörölni a válságadókat

- tette hozzá.

Sőt, azt sem lehet mondani, hogy valami igazán újat, az addig szokásosnál jobban működőt hozott volna a letelepedési államkötvények rendszere, így aztán abból választhat mindenki saját ízlése szerint: ötlettelenségről, dilettantizmusról, vagy nyereségvágyból vezették-e ezt be.

Ligeti Miklós: Magyarország elszúrta ezt a programot

Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője nem a makrogazdaság, hanem a korrupció vizsgálata felől közelítette meg a kérdést. Magyarország elszúrta ezt a programot, túl olcsón adta, és nem követelt meg elég sokat ahhoz, hogy valaki letelepedési kötvényt vegyen - mondhatnánk szerinte, ha naivak lennénk.

A letelepedési kötvényeket nem az állam forgalmazza, hanem közvetítő cégek, ezeknek a működését a parlament gazdasági bizottsága engedélyezi. Ez teljesen átláthatatlan, ráadásul egy kivételével minden engedélyezett közvetítő cég olyan országból származik, ahol nagyon sok az offshore cég - jogilag ennyit lehet kimondani; az, hogy valóban offshore cégről lenne szó, nem bizonyítható. Az államkötvény névértéke 300 ezer euró, a közvetítő cég mindegyikből 271 ezret fizet az államnak, a többi a közvetítőé, pedig az közpénz lehetne, ha nem ilyen módon árulnák a kötvényt. Ez a TI szerint jogilag nem lett volna megengedhető, egyszerű okból: az alaptörvény tiltja azt, hogy közpénzt átláthatatlan hátterű cégeknek adjanak. Ráadásul a kormány ezzel közel 20 ezer ellenőrizetlen hátterű külföldit engedett be az országba, ami most már szintén alaptörvény-ellenes lenne. (Amikor a kötvényprogram működött, még nem volt az.)

A letelepedési engedélyhez 20-30 nap alatt hozzá lehet jutni, márpedig az is kérdéses, hogy ennyi idő alatt a magyar nemzetbiztonság mennyire tud informálódni a vásárlókról. Arról nem is szólva, hogy a kockázatot jelentő személy megteheti, hogy egy családtagjával vetet kötvényt, majd ő családegyesítés címén jön be az országba. De felmerül a pénzmosás kockázata is.

Romhányi Balázs: csak Görögországnak lett volna rá szüksége

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője azt vizsgálta meg, mit tettek hozzá a letelepedési államkötvények a magyar államadósság finanszírozásához. Szerinte a helyzet világos: nem volt szükség erre a programra sem a hiány finanszírozásához, sem a lejáró adósság megújításához, sem a devizatartalék növeléséhez, sem a kincstári számla likviditásának fenntartásához. Varga Mihály azt mondta ugyan nemrég, hogy a finanszírozási nehézségek leküzdéséhez volt erre szükség, de ez Romhányi szerint nem igaz, gyakorlatilag Görögországot leszámítva egyetlen országban sem volt ilyen fajta forráshiány.

Nem volt rá szükség, viszont legalább drága volt

- vonta le a következtetést. Ha pedig az állam mégis pénzt szeretett volna, akkor azt megoldhatta volna szokványos devizakötvények kibocsátásával. Az akkori hozamokkal számolva 2014-ig még nyereséges lett volna a letelepedési kötvény, 2015 óta viszont annyival jobb üzlet lett volna a hagyományos devizakötvény, hogy mára 21 milliárd forinttal több pénzt kapott volna az állam. Ha pedig az Európai Beruházási Banktól kért volna inkább hitelt a kormány, 30 milliárd forinttal lennénk beljebb.

De ez még csak konzervatív becslés, ez is csak akkor jön ki, ha minden esetben az EBB-hitel és a devizakötvények optimális kombinációját választotta volna az Államadósság Kezelő Központ ahelyett, hogy letelepedési kötvényt bocsátanak ki, és azt feltételezzük, hogy ugyanolyan az EBB hozama, mint a letelepedési kötvényé. Ha egy reálisabb hozammal számolunk, akkor ennek a duplája is kijöhet.

Az ÁKK épp ma adott ki egy közleményt, amelyben arról írtak, hogy a magyar állam számára megtakarítást hoztak a letelepedési kötvények. Erre válaszul az előadók azt mondták, a 3 éves, belföldi piacra szánt papírral hasonlították össze, az 5 éves lejáratú letelepedési kötvényt az 5 éves magyar államkötvénnyel kellett volna összehasonlítani, anélkül "ez egy csalás".