Kétszer annyi magyar hal meg 65 éves kora előtt, mint az EU-átlag – állapította meg az OECD és az Európai Bizottság jelentése. Az európai egészségügyről szóló kiadvány szerint ennyire rosszul rajtunk kívül csak Bulgária és Litvánia áll.

A születéskor várható élettartam Magyarországon 76 év volt a felmérés készítésekor. Ennél rosszabb mutatót csak Romániában, Litvániában, Bulgáriában és Lettországban mértek.

Ugyan sokan halnak meg fiatalon, de a 65 évnél idősebbek között is nagy a különbség: az a magyar férfi, aki diplomásként éri meg a 65. születésnapját, négy évvel hosszabb életre számíthat, mint az, aki nem végzett egyetemet. A kevésbé képzetteket főleg a szív- és érrendszeri betegségek fenyegetik.

A rák ugyan csak a második leggyakoribb halálok Magyarországon, de így is a mienk az az ország, ahol arányaiban a legtöbben halnak meg daganatos betegség miatt.

Az öngyilkosságok listáján viszont leértünk a harmadik helyre. Korábban évtizedekig nálunk volt egész Európában a legtöbb öngyilkosság a lakosság számához képest, de most már nem csak Litvánia, hanem Szlovénia is megelőzi Magyarországot.

Nem lehetünk büszkék arra, hogy a 15 éves magyar lányok 34, az ugyanilyen idős fiúk 41 százaléka életében legalább kétszer volt már részeg. A fiúka adata a legrosszabb az egész EU-ban, a lányoké a második legrosszabb.

Az állam eközben nem igazán segít: az EU-ban nálunk a nyolcadik legalacsonyabb az egy főre jutó egészségügyi kiadás. Ráadásul mi az uniónak ahhoz a negyedéhez tartozunk, ahol csökkent az egészségügyre fordított pénz aránya a GDP-hez képest.

Pedig az adatokból az is kiderül: az egész EU-ban a magyarok járnak legtöbbet orvosokhoz. De hiába, ha a kórházi felszereltség nem jó: az unióban nálunk van a lakosság arányában a legkevesebb MRI- és CT-gép.

Ami viszont egyértelmű pozitívum: az oltásellenes lobbi nem eredményes Magyarországon. A vizsgált időszakban sem himlőt, sem szamárköhögést nem találtak az országban.