A Pénzügyminisztérium abból indul ki: nemzetközi összevetésben kimondottan magas szám az, hogy a dolgozók 29 százalékát a közszféra alkalmazza. Ha viszont az állami béreket a GDP-hez viszonyítjuk, akkor ott a középmezőnyben vagyunk.

A minisztérium szerint a teljesítményt kell előtérbe helyezni a bérek megállapításánál – hogy miként, arra nem térnek ki. Annyi biztos: létszámcsökkentésre van a javaslat szerint szükség, és a felszabaduló bértömeggel tudnának versenyképes fizetést biztosítani a maradóknak.

Fontos a dokumentum szerint az ügyintézés digitalizálása is. Az EU-n belül nálunk kell a második legtöbb időt adóadminisztrációval tölteniük a cégeknek, évi 277 órát. Összehasonlításképp: ugyanez a szám Észtországban 50 óra. A cél az, hogy egy egységes online ügyintézési platformot hozzanak létre, 2022-re teljesen digitalizálják a közigazgatást, és ugyanekkorra a hatósági ügyek 95 százalékát elektronikusan lehessen intézni.

Arra is kitérnek: mérni kell a hivatalok teljesítményét. Tudni kell, mennyi a várakozási idő, milyen gyors az ügyintézés, de ügyfélelégedettségi felméréseket is végeznének.

Ezen kívül a csőd- és felszámolási eljárásokat is felgyorsítaná a minisztérium, hogy egy vállalat fizetésképtelensége minél kevesebb bajt okozzon más cégeknek. Most a követelések 43 százaléka térül meg, míg az EU-átlag 63 százalék. Ezért az Európai Bizottság egy programját átveszi a kormány, megreformálnák a csőd- és felszámolási eljárásokat, és képzésre küldenék a csődbiztosokat, valamint felszámolókat.