A TV2 megszerzése után további bankokat gyűjt Vida József, a Takarékbank vezére, és ebben a kormányzat újabb törvénnyel készül támogatni. A HVG-nek adott exkluzív nyilatkozatában beszélt az új tervekről, amelyekről a hetilap Fókuszban rovata számolt be.
„Győztes lesz a harc, ha nincs több hátraarc”
– ezzel a Hooligans együttestől eredő mottóval intézi üzleti ügyeit Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója. Fő projektje a takarékszövetkezeti szektor kíméletlen átalakítása, aminek a jegyében május elején elindult a több pénzintézetből összegyúrt, új Takarékbank. A folyamathoz most egy törvényjavaslat társul, amelyet a minap nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, szakmai gazdája pedig a nemzeti vagyon őre, Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter. A látszólag technikai javaslat megerősíti a szövetkezeti hitelintézetek integrációját és benne a központi szervezet felügyeleti jogkörét. Kérdés, mit integrálnak az után, hogy a maradék 11 takarékszövetkezet és a Takarékbank küszöbönálló egyesítésével e demokratikus formáció kiveszik a magyar pénzügyi rendszerből.
Takarékszövetkezetek nem lesznek, de a szövetkezeti jelleg megmarad, az integráció struktúrája pedig az uniós mintáknak megfelelően változik – állította a HVG-nek Vida, hangsúlyozva, hogy Európában több mint 200 millió ügyfél bankol szövetkezeti banknál, ami másutt sem jelent feltétlenül takarékszövetkezetet. A magyarországi integráció tagja lesz a megerősítendő központ, a nem banki státusú ernyőintézmény (a korábbi Takarékbank), a takarékszövetkezeteket, köztük Vida B3 Takarékját is magába olvasztó új Takarékbank, az egykori FHB utódjaként a jelzálogbank, az informatikai fejlesztőcég (a mostani Takinfo), továbbá egy új képződmény, a Holding Szövetkezet. A tagok továbbra is egyetemlegesen felelnek egymás kötelezettségéért, de – az eddigiekkel szemben – nem az integrációs központ, hanem a károsult választhatja meg, hogy melyikük álljon helyt.
A mostani 27 ezer takarékszövetkezeti tag dönthet arról, hogy belép-e a Holding Szövetkezetbe, amelyen keresztül közvetve tulajdonos maradhat az összegyúrt kereskedelmi bankban. Méghozzá úgy, hogy a holdingnak osztalékelsőbbségi részvényei lennének, igaz, pontosan nem tudni, hogy ez mit jelent. A mostani elképzelések szerint nemcsak azt, hogy a tagság zsebbe kapja a pénzt, hanem hogy választhatnának olyan közösségi célokat, amelyeket az új Takarékbank rájuk eső nyereségéből finanszírozhatnak. Ha a tagok ki akarnak szállni, névértéken adhatják vissza a részjegyüket, amivel hol jobban, hol rosszabbul járhatnak, mint a részvényeiktől adott esetben piaci áron megváló közvetlen banktulajdonosok. Fokozott rizikót jelent a számukra viszont az, hogy miközben személyes közreműködésük igazából megszűnik, az egyetemleges felelősségvállalást a holdingra is kiterjesztenék.
„Az új kereskedelmi bank ugyanarra a sorsra juthat, mint az NHB, ha megszállják a tűzhöz közeli adósok. Jelen esetben nem Matolcsy György jegybankelnök rokonsága, hanem Mészáros Lőrinc körei”
– jósol csúnya véget egy korábbi pénzügyi vezető az új képződménynek. Míg azonban a kicsiny, belterjes NHB Banknak nem volt elegendő betétje (és ami volt, a jól értesültek azt is kivonták belőle, amikor bajba került), a vidéki emberek által preferált takarékszektornak eddig nem volt ilyen gondja. Ráadásul az integrációs szervezetben 170 milliárd forint gyűlt össze annak a 140 milliárdos állami juttatásnak a jóvoltából, amit fél évtizede, a szektor totális centralizálásakor közös garanciaalapként beletettek. Ezt a vagyont a jelenlegi szabályok szerint sem kiosztani, sem kivonni nem lehet. Elkölteni azonban igen, valamely közös célra, ami lehet például az állami Budapest Bank megvásárlása. Ennek ugyan 200 milliárd forint az irányára, de ennyi pénz nem akárkinél van kéznél. Például az MKB Banknál sincs, amely hosszabb távon – a jegybank bankpiaci koncentrációt előrevetítő jóslata jegyében – szintén a takarékcsoport része lehet. Újabb hungarikum lenne, ha a Budapest Bank eladásával nem friss pénz áramlana az államkasszába, hanem az folyna oda vissza kamatostul, amit korábban a szövetkezeti integrációba tettek. Ha pedig valamennyi tulajdonosváltás a szóbeszédnek megfelelően alakul a bankszektorban, akkor a Vida József által navigált óriásbank a Csányi Sándor vezette OTP magyarországi magjához nő fel, legalábbis a méretét tekintve.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
