Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
„A különleges gazdasági övezetek bizonyos adóbevételeit a megyei önkormányzat a térség, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések, valamint a települések működésének támogatására fordíthatja. A változás nem érinti a helyi és a központi adók arányának eddigi rendszerét, […] az állam nem von el egyetlen fillér adóbevételt sem az önkormányzatoktól” – írja közleményében a Miniszterelnökség, amelyben a különleges övezetek rendeleti kijelölését lehetővé tevő törvénytervezetet magyarázza.
A kormány törvényesíti az önkormányzatok kivéreztetésére alkalmas fegyverét
Gyakorlatilag szabad kezet ad magának a kormány egy törvényjavaslattal, hogy egész területeket vegyen el mindenestül a települési önkormányzatoktól, és adjon át a megyei önkormányzatoknak. A települési önkormányzatok jelentős része nem kormánypárti vezetésű - a megyei közgyűlések mindegyikében kormánypárti többség van.
Nem mindegy, hogy egy önkormányzat, vagy az önkormányzatok
A közlemény csúsztat, amikor azt írja, hogy az állam nem von el adóbevételt az önkormányzatoktól. A jogszabálytervezetben ez olvasható: „A különleges gazdasági övezet létrejötte napját megelőző napon a helyi iparűzési adó alanyának a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat illetékességi területén fennálló iparűzési adókötelezettsége megszűnik, amelyet az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség szempontjából
úgy kell tekinteni, mintha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna.
A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyei önkormányzat illetékességi területén az iparűzési adókötelezettség a különleges gazdasági övezet létrejötte napján keletkezik.”
Vagyis persze, igen, az állam nem vesz el adóbevételt „az önkormányzatoktól” – hiszen a megyei önkormányzatok is önkormányzatok. De a települési önkormányzatok elveszítik a különleges gazdasági övezetben működő cégektől befolyó iparűzési adót, azt a megyei önkormányzatok kapják meg. Az iparűzési adó a települések legfontosabb és legnagyobb saját bevételi forrása.
Konkrét példával élve, a gödi önkormányzatot aligha vigasztalja, és a gazdálkodását aligha segíti, hogy egy másik önkormányzat (a Pest megyei) kapja meg a bevételei jelentős részét. Ez nem hipotetikus példa, a kormány a „veszélyhelyzetre” való hivatkozással a Gödön épülő Samsung-gyár területét már különleges gazdasági övezetté minősítette, ezt a mechanizmust akarja most törvényi szintre emelni.
A kormányzati indoklás szerint „a kiemelt, 5 milliárd forint feletti beruházások gazdasági és foglalkoztatási hatása a helyi szint mellett megyerészeket és térségeket is érint. Éppen ezért igazságosabb, hogyha egy faluban vagy kisvárosban megvalósuló jövőbeni nagyberuházás adóbevételei több települést gyarapítanak”. Vagyis a közlemény elismeri, hogy lesznek olyan önkormányzatok, amelyek adóbevételeket veszítenek, csak épp a kormány szerint ez így igazságos.
Ez nem feltétlenül olyan érv, amit kapásból el kell utasítani, de azért jegyezzük meg, hogy már most is
létezik az önkormányzatok bevételei közti különbségeket kompenzálni hivatott mechanizmus, úgy hívják, hogy szolidaritási hozzájárulás,
amit a magasabb „adóerő-képességű” önkormányzatoknak kell fizetniük.
Az tény, hogy a kormány nem venné el a települési önkormányzatoktól a helyi adók kivetésének jogát – ugyanakkor ezt a jogot kiterjesztené a megyei önkormányzatokra is.
Kimondottan vonatkozik Budapestre is
A miniszterelnökségi közlemény azt is írja, hogy a változás „nem vonatkozik a fővárosban, a budapesti kerületekben, illetve a megyei jogú városokban megvalósuló beruházásokra”. Ezt a kijelentést nehéz értelmezni, a javaslat szövegében ugyanis egyáltalán nem szerepel még csak a „megyei jogú város” kifejezés sem, így nem világos, miért ne vonatkoznának rájuk a bevezetendő szabályok.
Az önkormányzati törvény meghatározása szerint a megyei jogú városok önkormányzatai települési önkormányzatok
(bár plusz funkciókkal és jogkörökkel) – vagyis rájuk is vonatkoznak a tervezetben a települési önkormányzatokra bevezetendő változtatások. A közlemény esetleg arra utalhat, hogy a kormány nem kívánja kiemelt gazdasági övezetté nyilvánítani a beruházásaikat. Ez azonban nem jogszabályi tényállás, hanem pusztán ígéret.
Vagy előfordulhat, hogy a jogalkotó kivételt akart tenni a megyei jogú városok esetében, ez azonban kimaradt a tervezet szövegéből.
Ami a fővárost illeti, az sincs sehol a tervezetben, hogy az ne vonatkozna rá. Sőt, ez olvasható benne: „A Kormány rendeletében – az érintett települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi, valamint az illetékes kerületi önkormányzat, valamint megyei önkormányzat véleményének kikérésével – a Területet különleges gazdasági övezetté nyilváníthatja.” Vagyis a szövegben expliciten az szerepel, hogy a kormány a fővárosban is kijelölhet különleges övezeteket.
A tervezet mindössze azt mondja ki a fővárossal kapcsolatban, hogy az ott kijelölendő övezetek esetében a kerületi önkormányzatok települési önkormányzatnak számítanak, míg a fővárosi önkormányzat pedig megyei önkormányzatnak. Továbbá hogy a helyiadó-bevételek fővárosi önkormányzat és kerületi önkormányzatok közti külön meghatározott elosztási arányát az övezet kijelölése nem befolyásolja.
