szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Európa gazdagabb nyugati felén senki sem vállalja szívesen a gyümölcsszedés fárasztó munkáját, ezért nélkülözhetetlen a keleti vendégmunkás-import. Márpedig a vendégmunkások helyzete eddig sem volt leányálom Európa nyugati felén, de a mostani járvány még rosszabbá tette a helyzetüket – állapítja meg egy friss felmérés, melyet a der Spiegel ismertet.

10 milliós árnyékhadsereg

a nagy német szakszervezet, a DGB szerint ennyi keleti vendégmunkás vesz részt a nyugat-európai mezőgazdasági munkákban. Ezek ráadásul csak a legális munkavállalók, és mivel nagyon sokan feketén vállalnak munkát, ezért a valós szám ennél jóval magasabb is lehet. Példaként említik, hogy egy átlagos évben nagyjából 300 ezer keleti idénymunkást alkalmaz mintegy 24 ezer német vállalkozás.

A 28 éves George Mitache, aki egy vályogkunyhóban lakik Románia egyik legszegényebb megyéjében, Vaslui-ban, boldog volt, amikor Németországba hívták epret szedni. Azt ígérték neki, hogy három hónap alatt 5-6000 eurót kereshet. Ebből új házat akart építeni, hiszen a felesége gyereket vár – olvasható a der Spiegelben, amely szerint gyorsan jött a kiábrándulás: ahogy megérkeztek, elvették a személyi igazolványukat, egy pajtában szállásolták el őket, ahol tízen voltak egy szobában.

Mitache szerint aludni sem igazán tudtak, mert az ott tárolt óriási hűtőszekrények igen zajosak voltak. Állítása szerint ezt még elviselték volna, de kiderült, hogy szinte semmi sem úgy volt, ahogy ígérték neki. Eredetileg például 7 eurós órabérről volt szó, de a helyszínen kiderült: teljesítménybér van, ami szerint 3 euró jár egy láda eperért. Egy láda megtöltése azonban minimum 45 percig tart. Ezért napi minimum 10 órát dolgoztak, hogy a pénzüknél legyenek.

Ám két hét múlva, amikor megkérdezték a német gazdát, akinél dolgoztak, hogy eddig mennyi pénzt kerestek, kiderül, hogy semmit, sőt, még mindig mínuszban vannak, mert ki kell termelniük a repülőjegy és az ellátás költségeit. Ekkor páran munkaszerződést akartak kicsikarni, mire válaszul el kellett hagyniuk a gazdaságot – mesélte Mitache a német lapnak.

Végül a helyi vasútállomáson aludtak, koldultak, míg a szülőfalujának a polgármestere a Facebookon meg nem látta a helyzetüket és a hatóságok segítségét kérte. Ennek köszönhetően hazajutottak Romániába, ám egyetlen eurócent kereset nélkül.

"Életemben ilyen pocsék szállásokat nem láttam!"

A der Spiegel kiemeli, hogy nem csak Németországban megoldatlan a keleti szüretelő vendégmunkások ügye. Spanyolországban is rengetegen szorgoskodnak a földeken az "árnyékhadseregből". Az ENSZ emberi jogi bizottságának jelentést író Olivier De Schutter Huelva környékén mérte fel a vendégmunkások helyzetét. "Életemben ilyen pocsék szállásokat nem láttam!" – írta jelentésében, mely szerint emberi szállásnak teljesen alkalmatlan helyeken tartják a szüretelő vendégmunkásokat, ám a hatóságok behunyják a szemüket, hiszen "csak külföldiekről" van szó.

Némi reményt jelenthet ugyanakkor, hogy az Európai Parlamentben júniusban nagy többséggel megszavaztak egy határozatot a vendégmunkások jogairól. Nagy kérdés persze, hogy mit jelent majd mindez a gyakorlatban, a helyzetet pedig az sem segíti, hogy a hatóságok inkább a koronavírus-válság kezelésével vannak elfoglalva.

A német DGB szakszervezet mindenesetre fejenként 1200 eurót követelne a német gazdától, aki egy fizetség nélkül az utcára tette a 11 romániai vendégmunkást. Csakhogy ehhez minden vendégmunkásnak alá kellene írnia a követelést. Sokan közülük azonban félnek: ha aláírják, akkor feketelistára kerülhetnek, és soha többé nem hívják őket gyümölcsszüretre. A Der Spiegel által meginterjúvolt Mitache nem bízik abban, hogy pénzt kapna Németországban. Nem is a német gazdára haragszik igazán, hanem honfitársára, aki szép fizetéssel kecsegtette miközben tudhatta, hogy a csúnyán át fogják verni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!