Orbán Viktor: Magyarország megvétózza az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot

Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

„Éppen most informáltak a legújabb fejleményekről az MFF/NGEU-csomag (a többéves pénzügyi keret és a "Next Generation EU" helyreállítási eszköz) végrehajtásának helyzetét illetően” - írta Orbán Viktor.

Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy a "semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről" elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is.

Havasi Bertalan emlékeztetett: Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.

Az Európai Tanács és az Európai Parlament két héttel ezelőtt állapodott meg arról, hogy a jogállami értékeket összeköthetik az uniós kifizetésekkel, ráadásul a tagállamok eredeti elképzeléséhez képest tágabb körben lehet alkalmazni a szankciókat. Összesen 1800 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, illetve kisebb részben hitel kiutalásának a megkezdése forog kockán, Magyarország és Lengyelország viszont elutasítja, hogy a kifizetéseket jogállami szabályokhoz kössék.

November 5-én Varga Judit igazságügyi miniszter, három nappal később pedig Orbán Viktor közölte, hogy a kormány kész megvétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, amennyiben ehhez a feltételhez kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. A Mandiner szerint Orbán azzal érvelt, hogy a jogállamisági feltételrendszer beemelése veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat és Magyarország érdekeit is.

A kérdés hétfőn a tagországok uniós nagyköveteinek brüsszeli tanácskozásán jött elő, a magyar vétóról már reggel írt Varga Judit igazságügyminiszter, és a Portfolio ezzel kapcsolatos hírét megerősítette Kovács Zoltán kormányszóvivő is a Reutersnek.

A délutáni ülésen Európai Unió tagállamainak EU-hoz akkreditált nagykövetei három szavazás keretében foglaltak állást az uniós költségvetés és a hozzájuk kapcsolódó jogállamisági mechanizmus kapcsán. Az EU-s pénzekhez való hozzáférés és a jogállamiság tiszteletben tartását minősített többséggel szavazták meg, az EUrologus úgy tudja, itt is a magyar és a lengyel kormány szavazott nemmel.

A soros német elnökség tájékoztatása szerint a hétéves költségvetés kapcsán nem a költségvetés egésze, hanem annak csak egy eleme (nyilvánvalóan a jogállamisági mechanizmus) kapcsán fejezte ki fenntartását két tagállam. A saját források rendszerével kapcsolatos irányelv elfogadáshoz vezető úgynevezett írásbeli eljárást pedig nem sikerült elindítani, mert nem volt meg hozzá a szükséges egyhangúság. Mindez azt jelenti, hogy a magyar és minden kétséget kizáróan lengyel vétó miatt az EU költségvetési ügyeivel összefüggő döntések nem születtek meg.