A tagállami vezetők júliusi megállapodása még csak arról szólt, hogy pénzügyi következményekkel csak az unió pénzügyi érdekeinek sérelme járhat, az Európai Parlament azonban már akkor jelezte, hogy csak ennél tágabb megfogalmazás esetén fogja támogatni az uniós költségvetési javaslatot, amelynek része a jogállami feltételrendszer.

Az EP tárgyalódelegációjának tagja volt Cseh Katalin, a Momentum képviselője, aki néhány perccel a megegyezés után elmondta az EUrológusnak: "Sikerült kidolgozni egy olyan mechanizmust, amely azon túl, hogy nagyon komoly antikorrupciós intézkedést tartalmaz, a jogállamiság sérelmére is kiterjed. Például alkalmazható a bírói függetlenség megsértése esetére is, illetve támaszkodik az Európai Bizottság által bevezetett jogállamisági jelentések tartalmára is. Kijelenthető, hogy hosszú évek után végre van egy olyan garancia az Európai Unió kezében, amely a jogállamisági garanciákhoz kötheti az uniós pénzek kifizetését."

Cseh Katalin hozzátette, az EP számára nagyon fontos volt, hogy semmilyen intézkedés ne tegye lehetetlenné, hogy a végfelhasználók, tehát a támogatások végső jogosultjai megkapják a megítélt összegeket. Ebben a megállapodásban sikerült ezt is tisztázni, és a felek megegyeztek ennek részleteiről is.

Bár a tanácsi delegáció elfogadta ezt az egyezséget, az Orbán-kormány az eddigi nyilatkozataiban rendre ellenezte ezeket a törekvéseket. Több alkalommal is kifejtették, hogy amennyiben ilyen tartalom kerül a jogszabályba, akkor a magyar parlament nem fog hozzájárulást adni a 750 milliárd eurós uniós hitelfelvételhez. Ezzel pedig lehetetlenné válna az uniós gazdasági újjáépítési csomag beindítása és működtetése egész Európában.

Az alkut megerősítette az EU Tanácsa is.

Az új feltételességi mechanizmus megerősíti az uniós költségvetés védelmét, abban az esetben, ha a jogállamiság elveinek megsértése az uniós pénzeszközökkel való visszaéléshez vezet

– erősítette meg a hírt a soros elnökséget betöltő Németország brüsszeli képviseletének vezetője, Michael Clauss.