Gulyás szerint álhír, hogy Brüsszel a közbeszerzési törvény módosítását kérte a kormánytól

Álhírnek nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a sajtóértesülést, amely szerint az Európai Bizottság a közbeszerzési törvény módosítását kérte a magyar kormánytól.

A kormány semmilyen, sem hivatalos, sem informális megkeresést nem kapott a brüsszeli testülettől a közbeszerzések ügyében"

– mondta Gulyás Gergely kedden az MTI-nek, miután előző nap a Reuters hírügynökségre hivatkozva több magyarországi médium is a bizottsági felszólításról cikkezett. A témáról az Eurológus is beszámolt, írásukat itt találja.

A Miniszterelnökség vezetője most azt mondta, a kormány folyamatosan egyeztet a bizottsággal a helyreállítási alapról és a következő hétéves költségvetésről, Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár jelenleg is Brüsszelben tárgyal. A miniszter kiemelte, hogy a brüsszeli testület saját adatai alapján Magyarországon a közbeszerzési gyakorlat a döntési szempontokat illetően kifejezetten jó, a közbeszerzési eljárások átláthatósága kiemelkedő, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk 98 százaléka nyilvános. "A közzététel nélküli közbeszerzési eljárások száma az elmúlt hat évben 3600-ról 274-re csökkent" – jegyezte meg.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a kormány elvárja az Európai Bizottságtól, teremtsen tiszta helyzetet, és azonnal cáfolja a megjelent felvetéseket, mert "az ilyen jellegű álhírek aláássák és veszélyeztetik a saját forrásokkal kapcsolatos határozat ratifikációjához szükséges közbizalmat".

Bánki Erik: Túl átláthatóak vagyunk

Az ügy azért is érdekes, mert néhány órával Gulyás nyilatkozata előtt Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke is véleményezte a témát,

ő azonban egyáltalán nem említette, hogy álhírről lenne szó.

Bánki az ATV Csatt című műsorának nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy "Magyarország az összes EU-s közbeszerzési eljárás dokumentációját feltölti az Európai Bizottság honlapjára, szemben számos másik uniós országgal, ezért tűnik úgy, hogy nálunk több a szabálytalanság".

Közölte: az Európai Bizottsággal három éve van egy vitájuk, mert az az ellenőrzési rendszer, amellyel a testületnél dolgoznak, „nem megfelelő”. Az ugyanis teljesen másként értékeli az eljárásokat. Mint mondta, az Európai Bizottság egy 12 pontos szempontrendszer alapján vizsgálja a pénzek elköltését. Ha ennek eredményét összességében nézzük, akkor Magyarország a középmezőnyben foglal helyet, míg Spanyolország, Portugália, Olaszország, Románia vagy éppen Ausztria nálunk rosszabb helyen állnak.

Bánki szerint ez azt jelzi, hogy ezeknél az országoknál sokkal több probléma van ezekkel az eljárásokkal.

Az uniós csalás elleni szervezet, az OLAF tavalyi jelentése szerint – emlékeztet hírében az ATV – Magyarországon 2015-2019 között az uniós források csaknem 4 százalékát szabálytalanul költötték el. Az uniós átlag 0,36 százalék, és a második legrosszabb, a szlovák eredmény is csak 0,53 százalék. Bánki Erik erre úgy reagált, hogy a “Magyarországgal szemben kimutatott 4%-os problémahányados abból ered, hogy Magyarország 99 %-ban tölti fel a közbeszerzési eljárásokat az Európai Bizottság honlapjára, egy csomó ország ebben jóval elmarad tőlünk. Ők például a kis értékű eljárásokat fel sem töltik”. A fideszes politikus hozzátette:

az átláthatóságunk az élmezőnyben van, erre faragunk rá”.