A politika legfelsőbb körei akadályozzák a magyar közbeszerzések tisztaságát - állítja az Európai Bizottság

Jogszabálymódosítások szükségesek a magyar korrupciós kockázat csökkentéséhez, ehhez azonban hiányzik a politikai akarat. Az Európai Bizottság levélben fordult a magyar kormányhoz, amely még nem válaszolt. A tét 6,3 milliárd euró.

  • EUrologus EUrologus
A politika legfelsőbb körei akadályozzák a magyar közbeszerzések tisztaságát - állítja az Európai Bizottság

Újabb részleteket közölt a Reuters abból a levélből, amelyet az Európai Bizottság küldött január 26-án a magyar kormánynak és amelynek néhány elemét már korábban mi is ismertettük. Az uniós testület a közbeszerzések átláthatóságának hiánya és a magas magyar korrupciós kockázat miatt konkrét jogszabálymódosításokra tett indítványt, a magyar kormány azonban még nem reagált erre.

Azért tartották fontosnak ezt a figyelmeztetést, mert hamarosan megnyílnak az Európai Unió 750 milliárd eurós, úgynevezett Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszközének (RFF) forrásai, amelyből Magyarországot 6,3 milliárd euró illeti. Ez a forrás a járvány utáni gazdasági talpraálláshoz nyújt a tagállamoknak segítséget.

A magyar kormánynak küldött levél egyértelműen fogalmaz, amikor kifejtik, hogy az átláthatóság megteremtéséhez a politikai akarat hiányzik.

A Bizottság évek óta szorgalmazza a közbeszerzési kockázatok jobb elemzését és ellenőrzését. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a politika legmagasabb szintjén ellenállás mutatkozik. Ezeket az intézkedéseket technikalag egyszerű végrehajtani, és illeszkednek a digitalizációs célokhoz

- áll a levélben. A Reuters cikkében felidézik azt is, hogy az unió csalásellenes hivatalának (OLAF) megállapításai szerint Magyarországon 2015 és 2019 között az uniós források elköltésének csaknem 4 százalékában találtak szabálytalanságot. Ugyanebben az időszakban az uniós átlag 0,36 százalék volt, a magyar eredményt a szlovák követte 0,53 százalékkal. Két nagy tételt említettek meg. A négyes metró ügyét, amelynek kapcsán az EU-nak meg kellett kérnie Budapestet, hogy „csalás és esetleges korrupció” miatt több mint 280 millió euró támogatást fizessen vissza. Illetve a Reuters által 2018-ban feltárt, Balaton környéki turisztikai projekt esetét, amely megmutatta, hogyan irányították az állami forrásokat - ideértve az uniós támogatásokat is - Orbán barátainak és családjának.

A brüsszeli levélben arról is szó van, hogy Magyarországon az egyik legmagasabb az egyajánlatos közbeszerzés az EU-ban, ami szisztemetikus túlárazáshoz vezetett, és hogy az összeférhetetlenségről szóló magyar törvények tele vannak kiskapukkal.

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

Megszavazták a módosított költségvetést, de Budapest csak időt nyert, életet nem - közvetítésünk a Fővárosi Közgyűlés üléséről

A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.