Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Lezárult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hároméves projektje, amelyben azt vizsgálták, hogy valóban silányabb termékek kerülnek-e egy-egy nagy ismert márkából a hazai boltokba, mint a nyugati országok esetében.
Annak gyanúját, hogy más minőségűek lehetnek ezek az élelmiszerek még 2017 elején vetette fel a kormányhoz közeli, akkor még működő Magyar Idők, majd a kormányzat is magáévá tette a témát. Fazekas Sándor akkori agrárminiszter átfogó vizsgálatot rendelt el, majd még annak lezárulta előtt megállapította, hogy silányabb árut hoznak Magyarországra. A Nébih most lezárult vizsgálata azért némileg árnyalta ezt a képet.
Fazekas: tényleg silányabb árut hoznak Magyarországra
Valóban rosszabb étel kerül Magyarországra - erre jutottak a vizsgálat során, amit el sem végezhettek volna, és még csak jogkövetkezménye sem lesz.
A kutatás során három ország – Ausztria, Magyarország és Németország – üzleteiben beszerzett 117 féle termék (a világmárkák mellett hazai előállítású élelmiszerek és kereskedelmi üzletláncok sajátmárkás termékei is), összesen 312 mintáját vizsgálták meg, a következő árukategóriákban:
- tej és tejtermékek (joghurt, vaj)
- hús és húsipari termékek (felvágottak, tonhal)
- gabona- és sütőipari termékek (gabonapelyhek, müzlik, tészták)
- édesipari termékek (csoki, rágó, nápolyi, jégkrém)
- üdítők (gyümölcslé, szénsavas üdítők)
- tartósítóipari termékek (hőkezeléssel tartósított termékek: konzervek, szószok)
- élvezeti cikkek (kávé, tea, kakaó)
- snackek (chips, keksz)
- alkoholos italok (sör, keserű likőr)
- gyorsfagyasztott termékek (halrúd, pizza)
- zsiradékok (margarin, olajok)
- speciális élelmiszerek (szójaital, tápszer).
A megvizsgált termékek 25,6 százaléka esetében, vagyis nagyjából minden negyediknél, találtak minőségbeli eltéréseket az Európai Unió tagállamain belül.
Ezek az eltérések ugyanakkor több különböző okra és körülményre vezethetők vissza, fakadhatnak
- az eltérő nemzeti szabályozásból,
- a helyi alapanyagok felhasználásából,
- a gyártási körülményekből,
- a fogyasztói preferenciák, ízlések különbözőségéből is, legalábbis az érintett gyártók ezzel is érveltek.
A vizsgálat megállapította, hogy ez különösen igaz a sajátmárkás termékekre, amelyekre jellemző, hogy az adott ország igényeinek megfelelően készülnek.
A Nébih szerint
a fő kérdés a jövőre nézve, hogy mely eltérések lehetnek jogszerűek, illetve szükségszerűek, és azokról hogyan lehet korrekten tájékoztatni a fogyasztókat.
A vizsgálatsorozat alatt a Nébih szakemberei szorosan együttműködtek az előállítókkal és az érdekképviseleti szervekkel, hogy a megállapításokat, az okokat komplex módon, több szempontból is megvizsgálhassák. Az érintett gyártók szinte kivétel nélkül nyitottak voltak a párbeszédre, és kinyilvánították szándékukat a helyes gyakorlat alkalmazására és a jogszabályoknak való megfelelésre. Három cég három terméke esetében már a projekt idején megtörtént a receptúra-harmonizáció – közölte a Nébih.
