Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Október 31-ig marad a hitelmoratórium, novembertől 2022. június 30-ig pedig a rászorulók kérhetik, hogy maradjon meg ez a lehetőség nekik – jelentette be Varga Mihály. A pénzügyminiszter azt is tisztázta, ki kérheti a hitelmoratórium meghosszabbítását:
- a nyugdíjasok,
- a gyereket várók,
- a gyereket nevelők,
- a közfoglalkoztatottak,
- és azok a magánszemélyek, akiknek csökkent a jövedelmük az előző évhez képest.
A vállalkozások közül azok kérhetik a hosszabbítást, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez viszonyítva.
Akik meg szeretnék hosszabbítani a moratóriumot, azoknak erről nyilatkozniuk kell a bankjuknál. Erre a határidő október 31-e.
Maradtak még nyitott kérdések Varga Mihály bejelentése után is. Például nem világos, hogy a jövedelemcsökkenésnél milyen mértéket vesznek figyelembe, ahogy azt sem tudni még, hogy pontosan ki számít "gyerekesnek".
A hitelmoratórium meghosszabbításának kérdésében komoly vita alakult ki a kormány, illetve a Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank között. A hónapokig tartó állóháborúban a pénzügyi szereplők arra hívták fel a fogyasztók figyelmét, hogy a moratórium idején felhalmozott kamat megfizetése jelentősen növelheti a futamidőt (a törlesztőrészlet nem nőhet meg), emiatt azt kérték, valóban csak az vegye igénybe a fizetési könnyítést, akinek valóban szüksége van erre. A Bankszövetség már az első hosszabbításnál is rászorultsági kritériumokat szabott volna, de ennek fontosságát emelte ki többször az MNB is.
A Portfolio számításai szerint a nyugdíjasok a moratóriumban levők 10–15 százalékát, a gyerekesek az egyharmadát teszik ki. A jegybank adatai szerint a lakossági hitelek nagyjából harmadát, míg a vállalati hitelek csaknem negyedét nem fizetik még az adósok. Ehhez képest Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára a nyáron lapunknak úgy nyilatkozott: "a bankszámla-forgalom alapján a hitelmoratóriumban lévő ügyfelek 19 százalékának mérhetően csökkent a jövedelme, 81 százalék viszont a jövedelme alapján tudna fizetni".
A hitelezési moratóriumot a kormány az MNB javaslatára a koronavírus-járvány elején tette lehetővé a háztartási és vállalati hitelek esetében. A belépés automatikus volt, annak kellett jeleznie a bank felé, aki tovább kívánta fizetni a törlesztőrészleteket. Az első tervek szerint 2020 végéig érvényes könnyítést később június 30-ig, majd szeptember végéig hosszabbították meg.
A hitelmoratórium meghosszabbítása szerepelt a nemzeti konzultáció kérdései között is. A kormány ennek eredményét is most tette közzé: e szerint az 1,43 millió válaszadó 91 százaléka, 1,3 millió ember támogatta a hosszabbítást.
