Hvg.hu: Mivel magyarázza, hogy sokan annak ellenére is benne maradtak a hitelmoratóriumban, hogy tudnának törleszteni?

Kovács Levente, főtitkár, Magyar Bankszövetség: A bankszámla-forgalom alapján a hitelmoratóriumban lévő ügyfelek 19 százalékának mérhetően csökkent a jövedelme, 81 százalék viszont a jövedelme alapján tudna fizetni. Annak, hogy ezt mégsem teszik meg, részben a kényelmesség, a halogatás az oka, részben pedig az, hogy előnyöket vélhetnek ebben felfedezni. Bármelyik gazdasági válságot nézzük, mindegyiket óvatosság, félelem kíséri, az emberek visszafogják a fogyasztásukat, és hirtelen elkezdenek takarékoskodni. El tudom képzelni, hogy nagyon sokan azért maradtak a moratóriumban, mert úgy ítélték meg, habár van hitelük, legalább lesz valamennyi tartalékuk. Csakhogy aki a moratóriumban marad, annak a tartozása kamatozik, igaz nem kamatos kamattal. Vegyük például azt a személyt, aki 35 évesen jelzáloghitelt vett fel 30 évre, hogy amíg dolgozik, törleszti azt. Ha továbbra is él a moratóriummal, akkor később azzal szembesülhet, hogy nyugdíjba vonulása után nagyjából 5 évig még törlesztenie kell. Ezért mindenkit arra bíztatok, ha teheti, törlesszen, mert nyugdíjasként valószínűleg jelentősen nehezebb lesz a jelzáloghitelét fizetni.

Fazekas István

Hvg.hu: Eddig erősen nyugtatták a lakosságot, hogy senki sem fog rosszabbul járni, az embereknek nem kell feltörniük a megtakarításaikat, lesz pénzük, amit fogyasztásra költhetnek. Érzi a bankok felelősségét, amiért nem hangsúlyozták eléggé és időben, hogy az ügyfelek által viselt terhek akár több millió forinttal is emelkedhetnek?

K. L.: A bankok az ügyfeleikkel nem a sajtón keresztül kommunikálnak. Amikor a hitelmoratóriumot meghirdette a kormány, nagy volt a bizonytalanság, senki sem tudta, a válság milyen mély lesz, hogyan hat a gazdaságra, mennyi ideig fog tartani. Nyilvánvalóan másként kellett akkor kommunikálni. Később, amikor láttuk, hogy a járványügyi intézkedéseknek köszönhetően a helyzet kezelhető, azt mondtuk, aki tudja, fizesse a törlesztőrészleteket, aki pedig rászorul, maradjon a moratóriumban. Lehet azt mondani, hogy egyformán kell kommunikálni, de én inkább azt gondolom, az egészségügyi bizonytalanság miatt akkor másra kellett a hangsúlyt helyezni. Most már egyre erőteljesebb a szakmai meggyőződés, hogy célzott támogatással kellene az általános moratóriumot felváltani. Ezt a Magyar Bankszövetség minden fórumon elmondja.

Fazekas István

Hvg.hu: Nem lehetett volna rögtön az elején egy olyan konstrukcióval előállni, hogy csak a rászorulók kaphassanak mentességet?

K. L.: Ilyen, egészségügyi eredetű válsággal nagyon régen találkoztunk, ezért hajlandóak voltunk nagyobb áldozatot hozni, nehogy egy visszafogottabb vállalásból gazdasági problémák adódjanak. Hatalmas munkával 24 óra alatt 16 ezermilliárd forintnyi tőkét és kamatot – a magyar nemzeti össztermék harmadát – kellett átütemezniük a bankoknak, hiszen veszélyhelyzetben sürgős, gyors cselekvések történnek, nem volt lehetőség rászorultsági vizsgálatra. A moratórium első meghosszabbításánál javasoltuk nyilvánosan először a rászorultsági nyilatkozatot, mint feltételt. Szakmai szempontból a Bankszövetség akkor, és azóta is a rászorultsági feltételű moratórium fenntartását javasolja, támogatja.

Hvg.hu: Miért nem lett ebből semmi?

K. L.: Mi, bankárok közgazdasági, pénzügyi szempontból mondjuk el, mi lenne a legjobb a gazdaságnak, ezáltal az ügyfeleinknek. Ez így volt most is. Most már munkaerőhiány van, a jövedelmek növekedésnek indultak, semmilyen szakmai ok sincs arra, hogy univerzális módon hosszabbítsuk meg a moratóriumot. Hosszú egyeztetéssorozat után a kormány mégis úgy döntött, hogy noha látja a kockázatokat, nem változtat a konstrukción.

Hvg.hu: Hányan ragadtak bele a moratóriumba?

K. L.: Nagyságrendileg harmincezer vállalat és egymillió magánszemély. Amikor a moratóriumot bevezette a kormány, még azt gondoltuk, hogy idővel 10-20 százalék közötti lesz a kijelentkezettek száma. Ehhez képest a többség már kilépett, 50 százalék felett van az arányuk, amiből az látom, hogy sokan érzik a kockázatokat, illetve a saját felelősségüket a pénzügyi jövőjük iránt.

Hvg.hu: A bankok mekkora kockázatot vállalnak? Például a moratórium lejártával lesznek-e olyanok, akik nem tudnak fizetni?

K. L.: A költséget, amelyet ezzel a bankszektor elszenved, százmilliárdokban kell mérni. Az ügyféloldalon most azt látjuk, hogy a moratóriumból kijelentkezett lakossági ügyfelek 13 százalékának jelentős mértékben csökkent a jövedelme, mégis igyekeznek úgy gazdálkodni, hogy a hitelüket fizethessék. A kérdés az, hogy mi lesz azokkal, akik szintén kevesebbet keresnek, de most nem törlesztenek. Abban bízom, hogy ha egyszer vége lesz a moratóriumnak, akkor mindenkinek magasabb lesz a jövedelme, és eleget tud tenni fizetési kötelezettségnek.

Fazekas István

Hvg.hu: Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke gyorsabb ütemű törlesztés esetére az extra költségek elengedését javasolta a napokban egy sajtótájékoztatón. Támogathatónak tartja ezt?

K. L.: Ez az ajánlás már korábban is szóba került. A bankoknak saját üzletpolitikájuk szerint kell majd dönteniük, de azt gondolom, hogy ennek az ajánlásnak talán kivétel nélkül eleget fognak tenni – az előtörlesztés banki költségeit érintően. Ez egy olyan rendkívüli helyzet, amelyre egyedi megoldásokat kell találni.

Hvg.hu: Moratórium ide vagy oda, még válsághelyzetben is nyereségesek voltak a bankok tavaly. Mi kell ahhoz, hogy egy bank veszteséges legyen?

K. L.: A bankszektor nyereségét mindig a tőkéhez kell viszonyítani, illetve a hasonló biztonságot jelentő ágazatokkal, vagy a kockázatmentes állampapírhozamokkal kell összevetni. Nagyon keményen kell dolgozni ahhoz, hogy a más ágazatokban megszokott nyereségszintet elérjük a bankszektorban. Az eredmény nyilván összefügg a gazdasági helyzettel. Ha a gazdaság összeomlik, a bankszektor is megreccsen. Magyarországon rendkívülinek számít, hogy egy pénzintézet elbukja a tőkéjét, és ez a stabilitás mindenkinek jó hír, hiszen azt jelenti, hogy a bankok egészségesen be tudják tölteni gazdaságműködtető szerepüket.

Hvg.hu: Ismét nagyon felpörgött a hitelezés. Meddig tarthat ez a bővülés?

K. L.: Korábbi válságok alkalmával a bankok visszafogták a hitelezést. A mostani viszont egy speciális krízishelyzet, amit másként kell kezelni. Az egészségügyi eredet miatt a bankárok a válság utáni időre tekintettek előre, és a megelőző időszakhoz képest is növelték az új hitelek kibocsátását. Jól ment a Növekedési Hitelprogram, a csok és a hitelgaranciával biztosított vállalati hitelek is. Mindig örömmel tölt el, ha kiemelhetem a zöld, az energiahatékonysági, az új beruházási, vagy a munkavégzéshez köthető hiteleket, míg például a világ körüli turistautak finanszírozását a felelős bankári munkával továbbra is igen nehezen egyeztetem össze.

Fazekas István

Hvg.hu: A bankokban is van munkaerőhiány? Voltak elbocsátások a szektorban?

K. L.: Mi is a piacon működünk, keressük a jó szakembereket. Míg korábban a bankszektor jól fizető szektornak számított, ma már az általános szolgáltatói szint közelében van. Egy bankpénztáros kevesebbet keres, mint bizonyos élelmiszerláncok pénztárosai. A munkaerőt ahol tudjuk, átcsoportosítjuk, és bízunk a digitalizációban. Csányi Sándor, az OTP csoport elnök-vezérigazgatója mondta, hogy a bankszektor annyit tud a digitális úton előre lépni, amennyit az ügyfélkör befogadóképessége lehetővé tesz. Most a home office és a digitális oktatás miatt az emberek rákényszerültek az informatikai eszközök aktívabb használatára, tehát a társadalom alkalmazott informatikai tudása a járvány hatására nagyot ugrott előre, és ez a bankszektorban is lehetővé tette a változást. Az azonnali fizetés elindítása és a ráépülő szolgáltatások megjelenése nagy mérföldkő volt, és azóta is folyamatos a fejlődés.

Hvg.hu: Már az alapkamat-emelés előtt drágultak a hitelek. Lehet ennek folytatása?

K. L.: A pénzügyi piacokon a várakozások folyamatosan beépülnek az árakba, amelyek általában az inflációval vannak összefüggésben. A Magyar Nemzeti Bank is az infláció miatt hozta meg ezt a lépést. A hiteleknél a bankközi referenciakamatok árazását érdemes megnézni, mert ennek a szintje le szokta követni a jegybanki alapkamat-változások hatásait. Most még mindig 1 százalék alatt vagyunk, ami azt jelzi, hogy minden jó kezdeményezést a bankszektor olcsón továbbra is meg tud finanszírozni. Az, hogy a kamatszint 0,3 százalékkal nőtt, érdemben nem befolyásolja az új beruházások megtérülését, hogyha azok bankhitelből valósulnak meg. Ha valaki például 4 százalék kamattal vett fel hitelt, és ebből most 4,3 százalék lett, nyilvánvalóan nő a törlesztőrészlete, de ez elenyésző mértékű.

Hvg.hu: Igen ám, de a kamatemelés nem egyszeri volt, minden hónapban újabb követheti. Végleg elbúcsúzhatunk a rekordalacsony hitelkamatoktól Magyarországon?

K. L.: A kamatok most is nagyon alacsonyak. Éppen ezért a fő kérdést ezen kamatszint mellett nem a hitelezésben látom, hanem az inflációs várakozások letörésében. Ha ezt sikerül elérni, akkor vissza tudunk térni a normál, kiszámítható gazdasági növekedésre.