Ilyen lenne a Duna alatti vasúti alagút, a Nyugati és a Déli pályaudvar

Egyre nő az agglomerációs népesség a fővárosnál, közben tíz év alatt 36 százalékkal nőtt a gépjárművek száma az agglomerációban. A városhatáron kívülről csak 10 emberből három érkezik tömegközlekedéssel, ám ez ma nem elég versenyképes – erről beszélt Fürjes Balázs Budapest-államtitkár a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) és a Portfolio közös konferenciáján.

Az államtitkár szerint a közlekedés közszolgáltatás, nem nevelési eszköz. A kormány az ösztönző intézkedésekben hisz, a szabad választásban, nem a tiltásokban, a kényszerítésekben. A kényszerítő intézkedések közt az államtitkár a dugódíjat említette. Itt valahogyan előkerült a nemzeti szabadság kérdése az unióban, de végül Fürjes arra futtatta ki gondolatmenetét, hogy 26 uniós fővárosból csak 2-ben van dugódíj, vagyis ez nem népszerű intézkedés.

A fejpályaudvarok ideje lejárt

Fürjes kiemelte: a kormány célja a közösségi közlekedés erőteljes kötött pálya fókuszú fejlesztése, ezzel pedig az utasszám megduplázását. Fürjes Balázs példaként a felújított esztergomi vonalat említette, ahol megduplázódott az utasszám, olyannyira, hogy a forgalmat a Nyugati pályaudvar nem bírja, a vonatok egy része ezért csak Angyalföldig jár. Vagyis fejleszteni kell, amihez Fürjes szerint az uniós finanszírozás rendelkezésre áll, rendelkezésre fog állni, a végrehajtás pedig részletesen ki van dolgozva.

A legnagyobb terv a Duna alá tervezett, a Déli és a Nyugati pályaudvart összekapcsoló vasúti alagút. Ez jelenleg előkészítési fázisban van, egész pontosan a megvalósíthatósági tanulmány készül.

Az alagút abban is szerepet kap, hogy Budapesten belül is erősödjön a vasúti közlekedés. Ehhez szükséges Fürjes szerint a fejpályaudvarok összekötése/kiváltása. Mára a város körbenőtte ezeket. így értékes belvárosi területeket foglalnak el, ráadásul mára indokolatlanul nagyok, hiszen már nem kell a gőzmozdonyokat szénnel ellátni, nincs postaforgalom, nincs szükség fizikai fordításra. Viszont a nemzetközi példák is azt mutatják, a rendszernek átjárhatónak kellene lennie – fogalmazott.

A Széll Kálmán térnél lenne a budai állomás

A fejlesztés részleteiről már Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója beszélt. Vitézy emlékeztetett rá, hogy a budapesti vasúthálózat kapacitása elfogyott. Egy fejpályaudvaron egy vágányon 2, maximum 3 vonat tud óránként megfordulni. Átmenő üzemben 12 férne el.

Igény lenne az ingázók körében is a fejlesztésekre. Vannak olyan települések, ahol négy-ötszörös – ezt a BFK által készített részletes, reprezentatív felmérés alátámasztotta. Az emberek a saját közlekedési önérdekükből is támogatják ezeket a fejlesztéseket, vagyis biztosított a hosszú távú lakossági támogatás.

Az alagútprojekt előkészítése során négy nyomvonalat vizsgáltak.

Hidrogeológiai okokból nem megvalósítható, hogy a Kossuth térnél vagy a Deák térnél legyen vasúti megálló. A metrókat nyilván ott kell keresztezni, ahol van állomás. A Batthyányi tér jött még szóba, de annak környékén nehéz, drága, és utasforgalom szempontjából sem lenne optimális megállót kialakítani. Ezért választották végül a Széll Kálmán teret. A fő kijárat a Széll Kálmán téren lenne, a hátsó kijárat már majdnem a Délinél. Megszűnne az alagút a Postapalotánál. A koncepció Budán nem számol köztes megállóval, a Duna alatti alagút teljesítménye így a legnagyobb.

A Nyugati Eiffel-csarnoka marad, a pályaudvar részben a föld alá kerül

Ez alapján folyik a megvalósíthatósági tanulmány készítése. Maga az alagút kétvágányos lenne, a Széll Kálmán tér alatt 4 vágányosra bővülne. A Déli pályaudvar a felszínen megszűnne, a pesti oldalon megmaradna a Nyugati a felszínen (is), a föld alatti vágányok a Dózsa György útnál jönnének a felszínre.

A Nyugatinak főpályaudvar szerepet szánnak, a föld alatt 8 peronnal.

Az Eiffel-csarnok alatt vezetnék át az alagutat. A Nyugatiban most kézi erővel üzemeltetett biztosító berendezés működik. A pályaudvart akkor is fel kellene újítani, ha nem lenne alagút. Fontos, hogy a Nyugati felújítása olyan műszaki tartalommal történjen, ami kompatibilis az alagúttal. De persze a Nyugati felújítását előbb meg kell csinálni. A Nyugatit 162 ezer utasra kell méretezni. Ez a mai utasszám kétszerese. A jövőre kell tervezni – hangsúlyozta Vitézy Dávid.

A BFK nemzetközi tervpályázatot ír ki a Nyugati (és környezete) átépítésére. Ezt egy nemzetközi zsűri fogja elbírálni.

Az a cél, hogy már most létrejöjjön a föld alatti állomás – egyelőre fejpályaudvar üzemben, de készen az alagút fogadására.

Nyugati országokban – például a Svájcban – már bevett, hogy a menetrendi igényekhez igazítják az infrastruktúrafejlesztéseket, ezt Magyarországon még csak most tanuljuk – mondta Vitézy Dávid. Az alagút kapacitása 20 vonat per óra per irány lenne. Vegyes forgalommal számolnak, óránként 4-6 távolsági vonattal. Az alagúttal megvalósulna az ország vasúti hálózatának kelet-nyugati összekötése, mint Ausztriában, Bécsben. A koncepció jövőálló, 67 százalékkal több vonattal számol, mint ami ma bemegy a Délibe.

A megvalósíthatósági tanulmány keretében lesz egy percre pontos menetrend, ami megmutatja, mit tud az alagút. Az egész országra kidolgozva.