Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Emlékeznek még a boldog békeidőkre, amikor azon dühöngtek az autósok, hogy 400 forintra drágult a benzin? Ahhoz képest, hogy egy éve ilyenkor a 95-ös benzin egy literje 372 forintba került, egy liter gázolajért pedig 332 forintot kellett fizetni a holtankoljak.hu adatai szerint, most péntektől már átlagosan 473, illetve 485 forintra drágulnak az üzemanyagok. Szeptember utolsó hete óta a benzin ára 27, a gázolajé 34 forinttal nőtt.
Csakhogy úgy tűnik, az autót használók többségét a magas benzinár sem riasztja el, nem gondolkoznak el azon, hogy gyakrabban keressenek valamilyen más közlekedési lehetőséget az autó helyett. Ahogy azt már korábban bemutattuk, a benzinkutak forgalma nem csökken, sőt, mióta véget értek a járvány miatti lezárások, hónapról hónapra egyre több üzemanyag fogy.
Persze vannak helyei az országnak, ahol a tömegközlekedés nem elég gyors és sűrű ahhoz, hogy tömegek üljenek át buszra vagy vonatra autó helyett, de még a budapesti és a főváros környéki autós forgalom is magasabb most, mint 2019-ben volt. A forgalmi adatokból az olvasható ki, hogy a járvány kezdete óta másfélszeresére nőtt ugyan Budapesten a kerékpáros forgalom, de inkább azok ültek át biciklire, akik addig a tömegközlekedést választották.
A média szívesen ír az 500 forintos benzinárról lélektani határként, de semmi nem igazolja, hogy a dühöngésen túl bármilyen más következménye lenne annak, ha ennyire drágulna az üzemanyag. Ezért is vagyunk kíváncsiak az önök véleményére: mi lenne az a határ, ami felett már elgondolkoznának azon, hogy kevesebbet autózzanak?
