Csak dühöngenek a magyarok a drága benzin miatt, de nem szállnak ki az autójukból

Soha nem látott szintre emelkedtek az üzemanyagárak. A holtankoljak.hu adatai szerint a 95-ös benzin literjének átlagára már átlépte a korábban elképzelhetetlennek tartott 450 forintos szintet, a gázolajé fillérekkel jár ez alatt, de vannak benzinkutak az ország drágább helyein, ahol már mindkét fajta üzemanyag ára a lélektani, 500 forintos határ fölött jár. Mindez történelmi rekordot jelent, már a tíz évvel ezelőtti, eddig túlszárnyalhatatlanul magasnak tűnő árakon is túl van. Ami még akkor is látványos, ha hozzátesszük, hogy az elmúlt tíz évben nőttek annyival a bérek, hogy a mostaninál csak egy picit alacsonyabb árak akkor sokkal jobban fájtak.

Reviczky Zsolt

Ha valakit nagyon zavar az, hogy sokat kell fizetnie a benzinért, logikus megoldás ritkábban ülni autóba,

csakhogy az autósok elsöprő többsége legfeljebb dühöng, de egy ilyen magas benzinárat is kifizet, nem gondolkozik el azon, hogy más közlekedési formára váltson.

Ezt a megállapítást már akkor is levonhatja bárki, ha megnézi, hogy egy átlagos hétköznap reggel mi történik az autópályák Budapestre bevezető szakaszain, de aki nem éri be ennyivel, az megnézheti a Központi Statisztikai Hivatal üzemanyag-forgalmi adatait. Egymás mellé tettük az üzemanyagok árának és forgalmának változását, és a grafikonokból az látszik: a kettőnek a világon semmi köze nincsen egymáshoz.

Ha összefüggést akarunk keresni, akkor azt nem az árak, hanem a járvány miatti lezárások körül találhatjuk meg. Az emberek akkor vásároltak kevesebb benzint, amikor a járványügyi lezárások miatt nem lehetett annyi helyre menni, és lehetett többet otthonról dolgozni, majd akkor indult növekedésnek a forgalom, amikor tavaly a nyár elején, illetve idén tavasszal jött a lezárások utáni nyitás. A 2020. februári forgalmi csúcstól még messze vagyunk, de ebbe nem nehéz belelátni annak a hatását, hogy még mindig sokkal többet dolgozhat az átlagember otthonról, mint a járvány előtt. (Egy módszertani megjegyzéssel tartozunk: mivel a KSH a forgalomról és az árakról is csak júniusig tette még közzé az adatokat, a grafikon végén épp árcsökkenés látszik. Azt tudjuk, hogy azóta újra nőttek az üzemanyagárak, de hogy országos átlagban pontosan mennyivel, azt a jövő héten teszik csak közzé.)

Való igaz, vannak helyei az országnak, ahol a tömegközlekedés nem annyira gyors és sűrű, hogy jó alternatívát jelentsen az autózással szemben - csakhogy a főváros környéki agglomeráció legnagyobb része pont nem ilyen hely, mégis egyre nő a Budapestre irányuló autós forgalom. Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke mutatta be a számokat arról, hogy fővárosi átlagban már magasabb az autós forgalom most, mint 2019-ben, ennek egyik csúcsaként az M3-as bevezető szakaszán már 15 százalékos a növekedés. Ebből egy részt magyaráz az, hogy a járvány miatt nem annyira szeretnek sokan emberek közé menni, ezt támasztja alá az is, hogy a kerékpáros forgalom is a 2019-es másfélszerese most.

Tehát sokak számára a lényeg az, hogy bármit találjanak, ami nem tömegközlekedés,

ez a belsőbb kerületekben élők számára a kerékpár, a főváros külsőbb részein és még inkább az agglomerációban viszont inkább autóba ülnek.

Az autópiac egyébként is megállíthatatlan. A Magyarországon forgalomban lévő autóállomány 2013-ban lépte át a 3 milliós határt, 2020 végén már 3,92 milliónál járt, és mivel a Datahouse adatai szerint idén csak az első félévben már 65 ezer új személyautót eladtak, nagyon valószínű, hogy még 2021-ben meglesz a négymillió használatban lévő autó az országban. Ebben az sem akadályozza meg a vevőket, hogy egy új autó most 9,2 százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor volt. Ennek a magyarázatai között ott van az is, hogy amióta a kormány elkezdte támogatni az új autók vásárlását, ez átszivárog az árakba is, de nem érdemes mindent erre fogni, hiszen ez egy olyan szektor, ahol különösen meglátszik az árakon, ha a forint gyengül. Az pedig egyenesen biztat az autóvásárlásra, hogy a használt járművek 0,9 százalékkal még olcsóbbak is most az egy évvel korábbinál.

Stiller Ákos

De mitől ennyire drága a benzin?

Egyrészt azért, mert akkor is nagyon sok adót kellene fizetni, ha semmi más nem mutatna a drágulás felé. A jövedéki adó a benzin esetében literenként 120 forint, a gázolajnál pedig 110,35. Azért csak ennyi, mert 2016 óta az a magyar szabály, hogy ilyen szintre csökken, ha a Brent kőolaj átlagára hordónként 50 dollár fölött van – ha pedig ennél olcsóbb, akkor 125, illetve 120,35 forint a jövedéki adó. Ezt egy kicsivel megnöveli még a kőolaj-készletezési díj, de ez csak 1,47, illetve 1,38 forintot jelent a benzin, valamint a gázolaj minden egyes literjénél. Sokkal nagyobb tétel a világrekorder 27 százalékos áfa, és a járvány alatt bevezetett, de azóta állandósított kiskereskedelmi, a benzinkutakra is érvényes különadó.

Ez viszont így volt tavaly ilyenkor is – a legfontosabb változás ahhoz az időszakhoz képest az, hogy véget ért a ritka olcsó, néha a negatív árszintet is elérő olaj időszaka. Tavaly ősz óta a kétszeresére nőtt a kőolaj világpiaci ára, a piac normalizálódik, mindenki egy kicsit megnyugodott, miután látszik, hogy közeledik a járvány vége, újraindulnak a gazdaságok, ez pedig megemeli a keresletet, így az árakat is. És persze hozzájön ehhez az is, hogy mivel minden itthon forgalmazott üzemanyag külföldről érkezik az országba, a forint legkisebb árfolyammozgása is megérződik az árakban, márpedig az elmúlt másfél évben nem épp kicsiket ingadozott a forint. Így aztán európai összevetésben az elmúlt egy évben nálunk lőtt ki a leginkább az üzemanyagár.