Az ellenzéki előválasztás második fordulójára figyelt a héten mindenki, legalábbis az ország MTI-n kívüli része. Megnéztük Dobrev Klára és Márki-Zay Péter gazdasági ígéreteit, és összegyűjtöttük, miben van vitájuk, illetve miben értenek egyet az adópolitika, a családtámogatások, a nyugdíjrendszer, az oktatás- és az egészségügy kapcsán.

Azt is elemeztük, hogy honnan teremthetne pénzt a következő kormány a kampányban tett ígéreteinek megvalósítására - ami akkor is egy fontos kérdés lesz, ha a Fidesz nyerné a választást. Az áfabevételek évről évre több száz milliárd forinttal nőnek, a mostani ellenzék a saját szavazói felé a sporttámogatások megnyirbálását is jól el tudná adni, visszamondani olyan nagyberuházásokat, amelyről már szerződés van, rázósabb volna. Annyi biztos, akárki is lesz a pénzügyminiszter 2022 nyarán, alaposan kiürített államkasszából kell dolgoznia, magas infláció mellett.

Túry Gergely, Fazekas István, MTI, AFP

Az előválasztási vitasorozatból mi is kivettük a részünket: a HVG és a Greenpeace Magyarország szervezésében beszélgetett Dobrev Klára és Márki-Zay Péter a klímapolitikáról. A jelöltek a főbb célokban és eszközökben egyetértettek, de a megvalósításban és abban, hogy kinek kell majd ezeket a költségeket viselni már kevésbé - látványos volt a jobb- és a baloldali hozzáállás különbsége, amikor arról volt szó, ki viselje a klímaharc költségeit. És persze azt is megtudtuk: Márki-Zay szódagépet használ palackozott víz helyett, Dobrev igyekszik nem minden évben olyan ruhát vásárolni, amire nincs szüksége, és mindketten szelektíven gyűjtik a hulladékot.

Amikor az első, kormányon megtett lépésekről kellett beszéli, Márki-Zay elmondta: betétdíjat vezetne be, az épületszigetelést erőltetné, a tömegközlekedés elektromosítását siettetné, a megújuló energiák között a geotermiának adna nagyobb hangsúlyt, figyelne a vízmegtartásra, a zöld városokra, a klímaerdőkre. Dobrev elérné 2030-ig a 65 százalékos kibocsátás-csökkentést, szigorúbb szabályozással bírná rá a mezőgazdaságban a fideszes oligarchákat a biodiverzitás védelmére, és odafigyelne a hulladékgazdálkodásra.

Reviczky Zsolt

Veszélyhelyzeti járványhitelt kap Magyarország 17 kórház felújítására az Ázsiai Instrastrukturális Beruházási Banktól. A hitelkonstrukciót bemutató dokumentum szerint az egészségügyi rendszerünk pocsék, a lakosság elöregedett és beteges, és az ország rosszul áll a járvány elleni küzdelemben - úgy tűnik, a kormány a helyzet súlyosságát domborítja ki, amikor hitelért folyamodik.

A hitel egy része valójában visszamenőleges eszközbeszerzéseket finanszíroz, például lélegeztetőgépekét. Még érdekesebbé teszi a hitelfelvételt az, hogy a kormány már 2020 közepén bejelentette a kórházfelújítási programot, de akkor még arról volt szó, hogy EU-s vagy magyar költségvetési forrásból oldanák meg.

A hét képe: Várkonyi Andreával együtt ünnepelte Mészáros Lőrinc, hogy cége társadalmi felelősségvállalási díjat kapott

Mészáros Csoport

Visszavonta a magyar kormány a környező országokban történő földvásárlásról szóló határozatát. A korábbi tervek szerint egy összesen 400 millió eurós befektetési alapból vettek volna a határon túli régiókban mezőgazdasági területeket, ebből végül nem lesz semmi.

A Termőföld Magántőkealap létrehozásáról szóló nyári döntést az után vonták vissza, hogy a szlovák külügyminiszter erre kérte a magyar kollégáját, de a két miniszterelnök találkozóján is szóba került a téma. A szlovák kormány azt is nehezményezte, hogy a diplomáciai út helyett a sajtóból értesültek a magyar tervről, pedig az ő engedélyükre is szükség lett volna a földvásárláshoz. A határozat visszavonása nem csak a szlovákiai földvásárlást érinti, hanem a teljes program eltörlését jelenti.

Orbán Viktor újra megígérte, hogy a kormány megvédi az alacsony közüzemi díjakat. Csakhogy a rezsicsökkentést kompenzáló kasszát sürgősen fel kell tölteni, mert egy enyhe tél esetén is kiürülhet. Jövőre pedig, ha addig nem változik a trend az energiapiacon, közpénzből kell horribilis összeget betolni ebbe a kasszába.

Tóth Gabriella

Hogy mekkora baj lehet, azt Szolnokon élesben látták: egy nappal az előtt, hogy be kellett volna indítani a szolgáltatást, kivonult a helyi távhőszolgáltatásból az Alfa-Nova Kft. A cég az elszabadult gázárak miatt adta vissza a szolgáltatási jogot. A közel 20 ezer lakás távfűtésére szerződött cégtől az álllami MVM Oroszlányi Távhőszolgáltató vette át a feladatokat. Nem verték nagy dobra korábban, de a városi közgyűlés rendkívüli ülésén kiderült, hogy erről már két hete döntöttek.

Több hónapnyi ellenállás után váratlanul bejelentette Varga Mihály, hogy Magyarország is csatlakozik a globális minimumadó kezdeményezéséhez. Ezzel az utolsó európai ország lettünk, amelyik beadta a derekát.

Varga Mihály

MTI / Balogh Zoltán

A társasági adó kulcsa nem fog változni, 9 százalékos marad. A globális adót, vagyis a magyar és a globális, 15 százalékos adómérték közötti különbözetet célzott megoldással szedheti be Magyarország, hogy ez pontosan mit jelent, az később derül ki. Arról is döntöttek, hogy az eredeti tervvel ellentétben nem 5, hanem 10 év átmeneti időszakra vonatkozik majd speciális mérték, a globális adóminimum pedig csak a legnagyobb, 750 millió eurós éves bevételt elérő cégekre vonatkozik majd.

Kész tervekkel rendelkezik a börzsönyi aranybányászatra a Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft., amely bányászati engedély kiírását megelőző érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot kért Nagyirtáspusztára és Rózsahegyre. A reményeket tápláló kutatási eredmények azonban régiek, annak kiderítése pedig, hogy mennyi nemesfém található még itt, eurómilliókba és évekbe kerül.

Más szakemberek szerint ha valaki aranyat bányászna Magyarországon, inkább Recsk környékén kellene keresgélnie. Ráadásul az első kutatásokhoz is szükség lehet a 3–5 millió dollárra, az előkészítés következő szakaszában pedig ennek tízszeresét is el kell költeni, és csak utána lehet elgondolkozni a bányanyitáson - figyelmeztetnek.

AFP / INTI OCON

Hogyan kísérletezhet egy közgazdász, ha laboratóriumban nem tud? Ennek a dilemmának a megoldásáért járt az idei közgazdasági Nobel-díj David Cardnak, Joshua Angristnek és Guido Imbensnek. Egy kicsit szakmaibban megfogalmazva a problémájukat: milyen módszertannal lehet úgy vizsgálni gazdasági döntések hatását, hogy arra tudományosan elfogadható válaszokat adjunk, ha sok más tudományág kutatásaitól eltérően nincs sem kontrollcsoport, sem bármiféle befolyása a kutatás vezetőjének, hanem csak élesben lehet látni az eredményeket?

AFP

Angrist és Imbens például azt mutatták ki így, hogy eggyel több év, amit az ember az iskolapadban eltölt, 9 százalékkal növelheti meg a későbbi jövedelmét. Card nevéhez fűződik az a kutatás, amelyben bebizonyította, hogy a minimálbér emelése az addigi közhiedelemmel ellentétben nem növeli a munkanélküliséget, de azt is ő mutatta ki, hogy a migráció nem nyomja le a béreket.