Két, legalább a hulladékot már szelektíven gyűjtő ellenzéki miniszterelnökjelölt-aspiráns csapott össze csütörtökön a Greenpeace Magyarország és a HVG által szervezett, környezetvédelmi témájú vitán az előválasztás második fordulójában. A jelöltek a főbb célokban és eszközökben egyetértettek, de a megvalósításban és abban, hogy kinek kell majd ezeket a költségeket viselni már kevésbé.

Dobrev Kláráról, a DK pályázójáról kiderült még, hogy igyekszik nem minden évben olyan új ruhákat vásárolni, amire nincs szüksége, Márki-Zayról pedig, hogy szódagépet használ palackozott víz helyett, és családját is kerékpáros közlekedésre biztatja Hódmezővásárhelyen.

Igyekeztek kidomborítani, hogy nem csak magánemberként, de politikusként is elkötelezettek a klímaharc mellett. Dobrev pártja európai parlamenti pozitív hozzáállását említette. Márki-Zay pedig később városa sikeres uniós geotermikus pályázatával büszkélkedett. Itt volt egy kis polémia arról, hogy mekkora kibocsátás-csökkentést szavaztak meg a DK uniós parlamenti képviselői a közös agrárpolitikával kapcsolatban.

De mit tennének az ügyben, ha kormányra kerülnének?

Márki-Zay önálló minisztériumot hozna létre a környezetvédelemnek és klímavédelemnek, de jelezte, polgármesterként is kiemelten kezeli ezeket a területeket. Dobrev visszaadná a megfelelő jogokat a környezetvédelmi hatóságnak, amely szerinte most a NER beruházásait tolja előre, és nagyobb szerepet adna a jövő nemzedékek ombudsmanjának, valamint pártja újra benyújtaná a Fidesz által korábban lesöpört klímavédelmi törvénycsomagot, “a kormányváltás után azonnal”. Dobrev emellett kidobná azt a még a 2000-es évek elején született, az uniós pénzekre való pályázást megkönnyítő törvényt, amivel szerinte a Fidesz visszaélt.

Fazekas István

Paks II meg nem építésében egyetértettek, de más-más okokból. Márki-Zay nem a környezetvédelmi problémák, hanem a rossz szerződés miatt ejtené a szerinte nyilvánvalóan meg sem térülő beruházást. Dobrev szerint viszont Paks II. nem csak gazdasági, de környezeti katasztrófa is. Azt visszautasította, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése előtt döntöttek volna a beruházásról, amit Márki-Zay az orra alá dörgölt.

“Péter, megint nem mondasz igazat”- szúrt oda ellenfelének. Azt ismerte el, hogy arról döntöttek, megvizsgálják a lehetőséget. Az erről szóló, valóban 2009-es országgyűlési határozat egyébként “új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez” járult hozzá.

Dobrev a meglévő blokkok üzemidejének meghosszabbításáról azt mondta, örülne, ha nem lenne erre szükség, mert sok uniós pénz érkezik majd energetikai megújulásra. “Ügyes energiamixet kell összerakni”, de szerinte nem gázra kellene költeni, hanem egyből a tisztább energia felé indulni.

Szó esett a Mátrai Erőmű leállításáról is, Márki-Zay szerint reális a 2025-ös leállítás, és részben gazdasági kérdés is, mert a szén-dioxid-kvóták egyre drágábbak, és a gazdasági számítások szerint nem éri majd meg üzemeltetni. “Mészárosnak is beletört a foga, és a magyar kormány mentette ki.”

Dobrev ekkor kezdte el kidomborítani a jobb- és baloldali hozzáállás közötti különbséget: szerinte a jobboldal mindig a pénzügyi hatékonyságot vizsgálja, de sosem veszik figyelembe a drámát, amit a beruházások okoznak: “a mindennapjainkban a halálozási statisztikákban a betegségekben, bolygónk tönkretételében”. Szerinte nézni kell az externáliákat is, és bátrabb kormányzást szeretne jövő április után.

Ez az jobbos-balos érvelése később még visszaköszönt akkor, amikor arról volt szó, ki viselje a klímaharc és a zöldebb gazdaságra átállás költségeit, A témát amúgy Márki-Zay hozta be, aki kritizálta a rezsicsökkentést, és Dobrevék alanyi jogon járó rezsivel kapcsolatos ötletét, ami szerinte populizmus. Dobrev szerint viszont nem az. Szerinte a legnagyobb szennyezőket kell elővenni, és pártolta a globális minimumadót - amire a kormány is rábólintott.

De mielőtt keményebben belementek volna abba, hogy mennyire lehet a kisemberekre terhelni a klímaharcot, a szó esett a MOL-ról, amely nagyobb szén-dioxid-kibocsátó, mint a Mátrai Erőmű, és amely műanyagipari üzemet létesít éppen Tiszaújvárosban. Dobrevnek sok baja van a rengeteg adófizetői pénzt felhasználó társasággal, amit szerint állami szabályozókkal kellene a környezetbarátabb működés felé tolni.

Márki-Zay itt kezdett a kibocsátó fizet elvéről beszélni, aminek a vége mindig az, hogy a fogyasztóra hárítják át a költségeket. Ez nem is olyan nagy baj szerinte, hiszen így “érezni kell az energiaárak emelkedését hogy fenntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot”, ez fog mindenkit hatékonyságra ösztönözni. A rezsicsökkentést azért nevete felelőtlen lépésnek, mivel könnyű bevezetni, de nehéz megszüntetni, és azokon is segít, akik nincsenek rászorulva, miközben nagyon káros hatása van a környezetvédelemre is. Amikor felmerült, hogy mi lesz a szociális komponenssel, kijelentette, hogy nem szociális komponens, van, hanem populsita komponens.

Fazekas István

Péter, nem lehetsz ilyen érzéketlen - jött erre Dobrev, aki szerint sok millió olyan ember van, aki nem engedheti meg magának a kevésbé szennyező eszközöket, mint például egy elektromos autót a régi és sokat szennyező helyett, vagy hogy ne szeméttel fűtsön, ezért sávosan kellene ingyen adni az energiát. Szerinte nem populizmus, ha nem a kisemberekkel akarjuk megfizettetni a klímakatasztrófa elkerülésének költségeit. Segíteni kell őket abban, hogy csökkenthessék a kibocsátásukat, akár épületszigeteléssel akár régi autójuk lecserélésnek támogatásával. Sokak számára ez plusz kiadás segíteni kell nekik, ez “elementáris érdeke Magyarországnak”. Szó esett arról, szabad-e büntetni a szennyező anyagokkal otthonukat fűtőket. Márki-Zay szerint igen és szigorúan, Dobrev szerint viszont sokaknak nincs választásuk, és nem.

Márki-Zay szerint is fontos a szigetelés és az energiahatékonyság, szerinte ez az igazi rezsicsökkentés, megemlítette, hogy náluk 118 szegregátumokban lévő lakásnál végeznek nyílászárócserét és építenek be hőszivattyús villanybojlereket, és a panelprogram is fontos, ezekre uniós pénz van.

A végén még gyorsan felsorolták, ki mit tenne a kormányon. Márki-Zay betétdíjat vezetne be, erősítve a körforgásos gazdaságot, az épületszigetelést erőltetné, a tömegközlekedés elektromosítását siettetné, a megújuló energiák között a geotermiának adna nagyobb hangsúlyt, figyelne a vízmegtartásra, a zöld városokra, a klímaerdőkre.

Dobrev elérné 2030-ig a 65 százalékos kibocsátás-csökkentést, és szigorúbb szabályozással bírná rá a mezőgadzaságban a fideszes oligarchákat a biodiverzitás védelmére, és odafigyelne a hulladékgazdálkodásra.

A beszélgetést teljes egészében végignézheti az alábbi videón:

Ha pedig egy rövidebb összefoglalót nézne meg, azt itt találja: