Ha a világjárvány megtanított minket valamire, akkor az az, hogy a visszaesés lényegében opcionális - írja Matthew C Klein a Financial Times-ban. Ezzel arra utalt, hogy a gazdag világ kormányai egyszerűen pénznyomtatással meg tudták védeni a háztartásokat és a cégeket a legsúlyosabb válságtól, ami a második világháború óta érte.

De felteszi a kérdést: hogyan használjuk fel ezt az új tudást? Aki komolyan elgondolkodik a "teljes keynesianizmusnak" nevezhető politika lehetséges kockázatairól és hasznáról, annak érdemes megfontolnia a múlt hónapban elhunyt Kornai János közgazdász gondolatait – írja, majd hozzáteszi, Kornai óva intett attól, hogy a koronavírus után véletlenül elkapjuk a "puha költségvetési megszorítások szindrómáját".

A publicista a cikkében felidézi Kornai gondolatait a szocializmus gazdaságpolitikájáról, ahol a vállalatoknak soha nem kellett aggódniuk a nullszaldó elérése, még kevésbé a nyereségtermelés miatt. Ehelyett tudták, hogy korlátlan pénzügyi támogatást kapnak a kormánytól.

A szerző szerint Kornai is helyeselhette az elmúlt másfél évben a háztartások és a vállalkozások jövedelmének megőrzése érdekében hozott rendkívüli intézkedéseket, beleértve a bértámogatásokat, az elengedhető hiteleket, az árverési moratóriumokat és a kilakoltatási tilalmakat. Ugyanakkor C Klein cikkében arra mutat rá, hogy Kornai szerint fennáll a veszélye annak, az egyszeri sürgősségi intézkedések (mármint az állami támogatások) rutinná válnak, ami viszont már aláássa a termelékenységet.

"Radikális gondolkodó és kritikus hazafi", "példa és remény" - Főhajtás Kornai János előtt Farkasréten

„Állva búcsúzunk, így adva végső tiszteletet korunk egyik legkiemelkedőbb magyar közgazdászának, az akadémikusnak, a kutatónak, az egyetemi embernek" - méltatta a professzort Takáts Előd, a Corvinus egyetem rektora.