Az internetes megrendelések előtt alaposan olvassák el a weboldalon feltüntetett részletes tájékoztatót, illetve az ÁSZF-et, mert abban rögzíteni kell az elállási jog gyakorlásának részletes szabályait, a fizetési módokat, a szállításra vonatkozó időtartamot és annak költségeit – ajánlja az interneten, webshopokban vásárló fogyasztóknak a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ).

Az Emag már az ajánlott fogyasztói árat mutatja

Az „akciós” árakkal nem árt vigyázni, jelenleg ugyanis nem teljesen egyértelmű, mihez képest és így mennyire „akciós” az a rendkívül kecsegtető ár.

A hatályos szabályok szerint „eredeti” árként a termék múltbéli „jellemző” árát lehet feltüntetni, ez azonban nem valami precíz kritérium. Az Emag piactér (amely 2019 végén egyesült az Edigitallal, és idén először közös Black Fridayt tartanak) májusban megegyezett a versenyhivatallal, 200 millió forint bírságot vállalt, vállalkozásokat segítő programot indított, és kedvezménykuponokat adott a vásárlóinak. A versenyhivatal a 2018-as Black Friday-akció kapcsán azt vélelmezte, hogy az Emag olyan árakat tüntetett fel eredeti (nem akciós) árként, amelyek nem az adott termék jellemző múltbéli árai voltak. Az Emag nem ismerte el, hogy helytelenül járt volna el, mindenesetre változtattak marketinges gyakorlatukon.

Az Emag és az Edigital lényegében már alkalmazza az egyébként 2022-ben életbe lépő új uniós árdirektívát. A Gazdasági Versenyhivatallal kötött egyezség keretében

az áthúzott (nem akciós) ár feltüntetését már nyáron kivezették. Ahelyett az ajánlott fogyasztói árat tüntetik fel.

Vagyis a vevőket már nem kecsegtetik azzal, hogy mennyi volt egy-egy akciós termék ára az akció előtt, hanem azt mutatják, a gyártó szerint mennyiért kellene adni.

Ha túl szép, hogy igaz legyen, akkor jó eséllyel nem igaz

Érdemes tudni, hogy nem feltétlenül követelheti a fogyasztó a 60 ezer forintos terméket, ha elütés miatt vagy más okból hatezer forintért hirdették a webáruház honlapján. De mégis mikor jár? Ha egyértelműen megtörtént a megrendelés visszaigazolása és jóváhagyása elektronikus üzenetben, és ebből ki is derül a pontos termék, cikkszám, a vételár, a megrendelő neve, kiszállítás helye, tehát a megrendelés konkrét részletei, akkor akár megalapozott is lehet a fogyasztó igénye. Ezt mindig esetről esetre kell eldönteni. Amennyiben viszont nem történt semmilyen visszaigazolás vagy csak egy egysoros, tájékoztató jellegű értesítést kaptunk a megrendelés beérkezéséről, ez önmagában még nem keletkeztet olyan kötelezettséget a webáruház számára, amely alapján a hirdetésben szereplő áron ki is kellene szállítania a terméket.

A fizikai üzletek kötelesek a feltüntetett áron adni a termékeiket, illetve ha egy termék esetében – akár hibásan – több ár van feltüntetve, akkor a legalacsonyabb áron. Azonban az online értékesítésben a vevő tesz ajánlatot a vásárlásra a megrendeléssel (nem pedig fordítva), a szerződés csak akkor jön létre, ha azt a webáruház kifejezetten elfogadja.

Ezzel együtt egy webáruház esetében is felmerülhet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, ha az elárazások nem alkalmi hibák, hanem rendszeresen és módszeresen, a vevők megtévesztésének szándékával alacsonyabb árakat tüntet fel, mint amennyiért aztán valójában hajlandó adni a termékeit.

Nem lehet bármit visszaküldeni

Internetes vásárláskor nem mindig illeti meg a fogyasztókat a tizennégy napos indokolás nélküli elállási lehetőség. Ma már sok fogyasztó tudja, hogy internetes vásárlásnál a fogyasztók meggondolhatják magukat a termék átvételétől számított tizennégy napon belül. Vannak viszont olyan termékek, amelyeknél már ez nem igaz – figyelmeztet a FEOSZ.

Így nem lehet élni ezzel a lehetőséggel azoknál az áruknál, amelyeket kifejezetten a fogyasztó utasítása alapján vagy kérésére állítottak elő, így például egy póló esetén a vásárló által megadott egyedi felirattal.

Zárt csomagolású terméknél sincs indokolás nélküli elállási jog akkor, ha az egészségvédelmi vagy higiéniai okból felbontást követően már nem küldhető vissza.

Adott esetben ilyen lehet például egy borotva is. Sőt, például a lezárt csomagolású CD-, DVD-lemezeknél, így számítógépes játékoknál, szoftvereknél sincs lehetőségük a fogyasztóknak arra, hogy meggondolják magukat, ha a csomagolást már kibontották.

Nem tartozik viszont ide az az eset, ha a fogyasztó például egy laptopot rendelt meg, amin előre telepített szoftver van, vagy például ahhoz adtak még egy felbontatlan telepítőlemezes operációs rendszert. Ilyenkor ugyanis a megrendelés nem a CD-re, DVD-re, hanem magára a laptopra vonatkozott.

Az elállást egyértelműen és írásban kell jelezni

Ha meggondolta magát a fogyasztó, azt mindig írásban jelezze – ajánlja a FEOSZ. Ilyenkor a fogyasztó saját költségén kell a terméket visszaküldeni. Sok vitás ügy származik abból, hogy a fogyasztó szóban, például telefonon él az indokolás nélküli elállási jogával. Holott vita esetén neki kell bizonyítania azt, hogy e nyilatkozatát a webáruháznak ténylegesen elküldte. Ezért mindig írásban, e-mailben vagy postai úton juttassuk el az elállási nyilatkozatot a cégnek. Ebben pedig ne csak azt írjuk le, hogy például más terméket vártunk vagy az árucikk hibás, és ezért panaszunk van, hanem kifejezetten a teljes átutalt összeget kérjük vissza annak okán, hogy meggondoltuk magunkat.

Ha ugyanis a fogyasztó nem így teszi meg a nyilatkozatot, akkor azt hiheti a webáruház, hogy nem az indokolás nélküli elállási jogot szeretné érvényesíteni, hanem ehelyett csak garanciális panaszt tesz, és ezért kér csak kijavítást vagy kicserélést – a pénz visszafizetése helyett. A kettő között különbség van, ugyanis indokolás nélküli elállásnál visszakérhető rögtön a pénz, garanciális probléma esetén viszont nem.

Visszautaláskor nem vonhat le a webáruház a korábban kifizetett pénzből használati díjat vagy bármilyen más címen egyéb összeget.

Erre csak akkor van lehetőség, ha kiderül, hogy a visszaküldés előtt a termék használhatóságának megállapításához szükséges mértéket meghaladóan használta a fogyasztó a terméket, és emiatt csökkent annak az értéke. Azoknak a termékeknek az esetében, amelyeknél él a 14 napos meggondolási lehetőség, nem lehet elutasítani az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását amiatt, hogy például az eredeti csomagolást a fogyasztó felbontotta vagy az már nincsen meg. Sőt, ha visszaküldte a terméket a fogyasztó, a kifizetett összegből a visszautalásnál csak akkor van lehetőség levonásra, ha a fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használat mértékét meghaladóan használta azt, és ezért az árucikk értéke csökkent.

A drágább dolgokra hosszabb jótállás vonatkozik

Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (mint amilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, háztartási eszközök) a kereskedőket szigorú előírások terhelik. Ekkor ugyanis a vásárlástól számítva nem hat hónapig, hanem vételártól függően 1-2-3 évig a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ezt hívjuk „jótállásnak”, amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a vállalkozást. Kötelező jótállás időtartama:

• 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
• 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
• 250 000 forint eladási ár felett három év.