7,4 százalékos volt az infláció idén novemberben – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A Magyar Nemzeti Bank már a kilencéves csúcsot jelentő októberi 6,5 százalékos adat közlése előtt is úgy számolt, hogy novemberben juthatunk el a mostani növekedés csúcsára, decemberre már csökkenhet egy kicsit az infláció. A kérdés így az volt, hogy eljutunk-e a 7 százalékig, aminél nagyobb infláció utoljára 2007 decemberében volt – bőven felette is vagyunk.

November volt az a hónap, amikor a kormány döntött az üzemanyagárak maximálásáról. Ez még csak félig jelenik meg a most kiadott inflációs számban, hiszen november 15-e előtt 500 forint fölött járt még a benzinár. És a 480-ra csökkentés is nagy drágulást jelent az egy évvel korábbihoz képest: tavaly novemberben, amihez most viszonyítunk, egy liter 95-ös benzin 358, ugyanennyi gázolaj 369 forintba került. De az árakba beszivárog az is, hogy az energia világpiaci ára nő – ezt csak a rezsicsekkeken nem érezzük meg, minden más árán igen –, az áruszállítás globális problémái is hajtják ezt a folyamatot, ahogy a félvezetők hiánya sem segít.

Azért nem lehet mindent a külföldi folyamatokra fogni: egy ilyen helyzetben az inflációt gerjeszti az is, hogy a kormány ezermilliárdos nagyságrendű pénzt oszt ki a választás előtti hónapokban. A forintárfolyam legalább nem változott az egy évvel korábbihoz képest, idén novemberben ugyanúgy a 360–365-ös sávban mozgott az euróhoz képest, ahogy a tavalyi tizenegyedik hónapban. Nem lehet elhanyagolni a bázishatást sem: önmagában az is nagyot dob az infláción, hogy tavaly novemberben a kormány ingyenessé tette a parkolást, idén pedig ilyenről nem volt szó. De nem lehet a bázishatással magyarázni egymagában a drágulást, már csak azért sem, mert

még októberről novemberre is 0,7 százalékkal nőttek az árak.

Főbb termékcsoportokra lebontva a következőképp nézett ki a novemberi áremelkedés:

Az élelmiszerek ára 6 százalékkal emelkedett. Ezen belül az étolaj 26,9, a liszt 20,2 a margarin 19,5, a kenyér 12,1, a baromfihús 9 százalékkal drágább, mint egy éve.

Az „egyéb cikkek” elnevezésű kategóriában 15,1 százalékos növekedést mértek. Ennek a fő oka az, hogy a járműüzemanyagok ára 37,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A lakásjavító és lakáskarbantartó cikkekért 14,2 százalékkal többet kell fizetni, mint egy éve.

A tartós fogyasztási cikkek ára 6,6 százalékkal nőtt.

A szolgáltatások díja átlagosan 4,6 százalékkal lett magasabb.

A ruhák 1,8, valamint a háztartási energia 0,9 százalékos drágulása húzta lefelé a mutatót.

Az év egészében eddig 4,9 százalékos az átlagos infláció. A nyugdíjas infláció 4,4 százalékos volt eddig 2021-ben.

A fő kérdés most az: hogyan tovább? A politikai válasz erre egyszerű, a következő hónapokban szja-visszatérítést kapnak a gyereket nevelők, nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a 25 éven alattiaknak, ágazati béremelések következnek és azt is bejelentették, hogy a nyugdíjemelés 3 helyett 5 százalékos lesz, a kormány abban bízhat, hogy a választásig ez kompenzálja az áremelkedés miatti elégedetlenséget. Kérdés, mennyire tudja: ha csak a számokat nézzük, az látszik, hogy az év első kilenc hónapjában a reálbérek növekedése a 4 százalékot sem érte el, annyit elvitt a béremelésből az infláció.

Márpedig valószínű, hogy hosszabb inflációs időszak áll még előttünk. Virág Barnabás, az MNB alelnöke november közepén arról beszélt, hogy a novemberi infláció 7 százalék fölött lehet, Matolcsy György jegybankelnök pedig az Országgyűlésben felszólalva lepett meg mindenkit egy igazán pesszimista jóslatával: 2022-re 4,7 és 5,1 százalék közötti az előrejelzési sáv. Egészen addig úgy kalkuláltak az MNB vezetői, hogy jövő őszre eléri az infláció a 2–4 százalék közötti jegybanki célsávot, az év egészére pedig 3,4–3,8 százalékos lehet az áremelkedés. Ez még a szeptemberi inflációs jelentésből származik, a következőt pedig december közepén teszik közzé, valószínű, hogy Matolcsy már ebből idézte a rosszabb adatokat.

Az MNB mindenesetre próbálkozik, az alapkamatot hónapról hónapra emelik, az egyhetes betét kamatát pedig elválasztották ettől, és már 3,1 százalékra tolták fel – mivel ez a magasabb, már ez számít az irányadó kamatrátának.