szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Romlottak az inflációs kilátások, novemberben 7 százalék lesz az átlagos áremelkedés, és csak lassan fog csökkenni, 2022-ben várhatóan nem is éri el a 3 százalékot. A jegybank hosszú, lassú kamatemelési ciklusra rendezkedik be, és újra elválasztja az alapkamattól az egyhetes betét kamatát, ahogy 2020 tavasza után. Ezzel egyrészt bújtatott kamatemelést hajt végre, másrészt rugalmas eszközhöz jut.

Ha egy mondattal kellene összegezni: a monetáris politika és az infláció elleni védekezés új szakaszba lépett – kezdte Virág Barnabás jegybanki alelnök a Monetáris Tanács kamatdöntésének magyarázatát.

A jegybank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal emelte az alapkamat mértékét, illetve ennyivel tolta feljebb a kamatfolyosót a többi mértékadó kamat felemelésével november 16-i ülésén. Az alapkamat mértéke így 2,1 százalékra emelkedik. A 30 bázispontos emelés nem volt teljesen váratlan, bár a jegybank szeptemberben még havi 15 bázispontos emelési ciklust jelzett előre.

A jegybank friss előrejelzése szerint a szeptemberi prognózishoz képest romlott az inflációs környezet, ez indokolta a kamatemelés gyorsítását.

Az infláció novemberben 7 százalék fölé emelkedik, és onnan csak lassan fog csökkenni.

A szeptemberi előrejelzésben még az állt, hogy az infláció 2022 végén éri el a jegybank inflációs célját. Virág Barnabás most annyit mondott, hogy „ez kitolódik”. Hogy pontosan mikorra, az majd a decemberi részletes előrejelzésből derül ki, mindenesetre

a jegybank ezek szerint nem számít rá, hogy 2022-ben meglesz a 3 százalékos cél.

A helyzet nem jó, a fogyasztói kosár több mint 60 százalékában 3 százalék fölötti infláció látszik. Ilyen utoljára 2013 előtt volt. A külső tényezők aránya 60, a belső tényezőké 40 az inflációban – mondta Virág Barnabás. A külső inflációs hatások tartósan megemelkedtek, nem ideiglenes sokkról van szó, ahogy korábban remélték. Ráadásul a 4. járványhullám makrogazdasági következményei eltérőek lehetnek az eddigi hullámoktól, nem lesznek belső dezinflációs hatások, ami szintén tartósan magas inflációt vetít előre. Változik a gazdasági növekedés szerkezete, abban nagyobb súlya lesz a belső kereslet élénkülésének – utalt Virág Barnabás a kormány által jórészt a választások elé betervezett fiskális élénkítésre (vagyis pénzszórásra), mint a gyerekesek adóvisszatérítése.

Mindehhez képest a 30 bázispontos alapkamat-emelés sem valami drasztikus. Azonban a kamatemelésnek még nincs vége,

a jegybank ugyanis újra az alapkamat szintje fölé fogja engedni az egyhetes betéti eszköz kamatát.

Ezzel az eszközzel a jegybank már élt nemrégiben, 2020 tavaszán élesítették, minden csütörtökön tartott tendereken határozzák meg, a pénzintézetek mennyi pénzt parkoltathatnak a jegybanknál. 2021 közepéig az egyhetes betét kamata magasabb volt az alapkamatnál, így voltaképpen ez volt az irányadó ráta, és ezzel az eszközzel szívta fel a jegybank a fölösleges likviditást a rendszerből. A szigorítási ciklus nyári kezdetén kötötték az egyhetes betét kamatát az alapkamathoz.

Az egyhetes betét kamata már a következő, november 18-ai tenderen meg fogja haladni a 2,1 százalékos alapkamatot. Ezzel praktikusan Virág Barnabás még egy kamatemelést jelentett be két nappal az alapkamat-emelés utánra.

Virág Barnabás magyarázata szerint, a következő negyedévekben szükség lesz gyors és rugalmas reakciókra, ezt a szerepet fogja betölteni az alapkamattól ismét elválasztott egyhetes betét. Maga a kamatemelési ciklus havi rendszerességgel folytatódik, egyelőre a gyorsabb, vagyis várhatóan a 30 bázispontos ütemmel. A Monetáris Tanács úgy látja, hosszú, lassú, kiszámítható kamatemelési ciklusra van szükség. A jegybank szerint a magyar gazdaság stabil, erős növekedési pályán lesz jövőre és azt követően is. De az inflációs kockázatok megemelkedtek, ezért a reálkamatok (vagyis az inflációhoz viszonyított kamatok) emelése szükséges. A válságból Magyarország és az egész feltörekvő régió magas reálkamatokkal fog kijönni, de úgy látják, a magyar gazdaság egy magasabb reálkamatpályán is képes erős növekedésre.

A forint látványosan erősödött Virág Barnabás szavaira reagálva, az euróval szembeni árfolyama a kamatdöntés utáni percekben beállt 366,8-ról szinte lassítás nélkül 363-ig.

Ebben szerepe lehet, hogy a Monetáris Tanács egyéb, a forint megtámogatásában jelentős döntést hozott. Az egyik, hogy a jegybank teljesen kivezeti a forintlikviditást nyújtó swapeszközt. Ugyanakkor újra mennyiségi korlát nélkül használja a devizalikviditást nyújtó eszközét. A swappiaci feszültségek enyhítése érdekében pedig rövid futamidejű jegybanki diszkontkötvényt vezet be már decemberben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!