Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Ha egy mondattal kellene összegezni: a monetáris politika és az infláció elleni védekezés új szakaszba lépett – kezdte Virág Barnabás jegybanki alelnök a Monetáris Tanács kamatdöntésének magyarázatát.
A jegybank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal emelte az alapkamat mértékét, illetve ennyivel tolta feljebb a kamatfolyosót a többi mértékadó kamat felemelésével november 16-i ülésén. Az alapkamat mértéke így 2,1 százalékra emelkedik. A 30 bázispontos emelés nem volt teljesen váratlan, bár a jegybank szeptemberben még havi 15 bázispontos emelési ciklust jelzett előre.
A jegybank friss előrejelzése szerint a szeptemberi prognózishoz képest romlott az inflációs környezet, ez indokolta a kamatemelés gyorsítását.
Az infláció novemberben 7 százalék fölé emelkedik, és onnan csak lassan fog csökkenni.
A szeptemberi előrejelzésben még az állt, hogy az infláció 2022 végén éri el a jegybank inflációs célját. Virág Barnabás most annyit mondott, hogy „ez kitolódik”. Hogy pontosan mikorra, az majd a decemberi részletes előrejelzésből derül ki, mindenesetre
a jegybank ezek szerint nem számít rá, hogy 2022-ben meglesz a 3 százalékos cél.
A helyzet nem jó, a fogyasztói kosár több mint 60 százalékában 3 százalék fölötti infláció látszik. Ilyen utoljára 2013 előtt volt. A külső tényezők aránya 60, a belső tényezőké 40 az inflációban – mondta Virág Barnabás. A külső inflációs hatások tartósan megemelkedtek, nem ideiglenes sokkról van szó, ahogy korábban remélték. Ráadásul a 4. járványhullám makrogazdasági következményei eltérőek lehetnek az eddigi hullámoktól, nem lesznek belső dezinflációs hatások, ami szintén tartósan magas inflációt vetít előre. Változik a gazdasági növekedés szerkezete, abban nagyobb súlya lesz a belső kereslet élénkülésének – utalt Virág Barnabás a kormány által jórészt a választások elé betervezett fiskális élénkítésre (vagyis pénzszórásra), mint a gyerekesek adóvisszatérítése.
Mindehhez képest a 30 bázispontos alapkamat-emelés sem valami drasztikus. Azonban a kamatemelésnek még nincs vége,
a jegybank ugyanis újra az alapkamat szintje fölé fogja engedni az egyhetes betéti eszköz kamatát.
Ezzel az eszközzel a jegybank már élt nemrégiben, 2020 tavaszán élesítették, minden csütörtökön tartott tendereken határozzák meg, a pénzintézetek mennyi pénzt parkoltathatnak a jegybanknál. 2021 közepéig az egyhetes betét kamata magasabb volt az alapkamatnál, így voltaképpen ez volt az irányadó ráta, és ezzel az eszközzel szívta fel a jegybank a fölösleges likviditást a rendszerből. A szigorítási ciklus nyári kezdetén kötötték az egyhetes betét kamatát az alapkamathoz.
Az egyhetes betét kamata már a következő, november 18-ai tenderen meg fogja haladni a 2,1 százalékos alapkamatot. Ezzel praktikusan Virág Barnabás még egy kamatemelést jelentett be két nappal az alapkamat-emelés utánra.
Virág Barnabás magyarázata szerint, a következő negyedévekben szükség lesz gyors és rugalmas reakciókra, ezt a szerepet fogja betölteni az alapkamattól ismét elválasztott egyhetes betét. Maga a kamatemelési ciklus havi rendszerességgel folytatódik, egyelőre a gyorsabb, vagyis várhatóan a 30 bázispontos ütemmel. A Monetáris Tanács úgy látja, hosszú, lassú, kiszámítható kamatemelési ciklusra van szükség. A jegybank szerint a magyar gazdaság stabil, erős növekedési pályán lesz jövőre és azt követően is. De az inflációs kockázatok megemelkedtek, ezért a reálkamatok (vagyis az inflációhoz viszonyított kamatok) emelése szükséges. A válságból Magyarország és az egész feltörekvő régió magas reálkamatokkal fog kijönni, de úgy látják, a magyar gazdaság egy magasabb reálkamatpályán is képes erős növekedésre.
A forint látványosan erősödött Virág Barnabás szavaira reagálva, az euróval szembeni árfolyama a kamatdöntés utáni percekben beállt 366,8-ról szinte lassítás nélkül 363-ig.
Ebben szerepe lehet, hogy a Monetáris Tanács egyéb, a forint megtámogatásában jelentős döntést hozott. Az egyik, hogy a jegybank teljesen kivezeti a forintlikviditást nyújtó swapeszközt. Ugyanakkor újra mennyiségi korlát nélkül használja a devizalikviditást nyújtó eszközét. A swappiaci feszültségek enyhítése érdekében pedig rövid futamidejű jegybanki diszkontkötvényt vezet be már decemberben.
