Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Nem igazolódott be, hogy a munkaidőkeretben le nem dolgozott órákat a cégek munkabérelőleg címén visszakövetelik – állítja a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság. Az után indítottak vizsgálatot, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség az ősszel azt közölte, az autó-, gép- és elektronikai iparban több vállalat is arra készült, hogy a kényszerű leállások alatt felhalmozódott ledolgozatlan órákat pénzben követelje vissza a munkavállalóktól.
Csakhogy a Népszava azt állítja: nagyrészt olyan cégeknél kereste a hatóság a visszaéléseket, ahol nem vezettek be munkaidőkeretet több évre.
A lap pontos számot nem ír, csak az iparági szokások alapján teszi meg ezt a becslését. Mint írják, 759 vállalkozást vizsgáltak, ezek harmada tevékenykedik a gép- és a feldolgozóiparban, ahol valóban jellemző volt az, hogy hosszabb munkaidőkeretet alkalmaznak és a kényszerű gyárleállások miatt sok ledolgozatlan munkaóra halmozódott fel. A vizsgált cégek másik harmada a kereskedelemből került ki, ahol többéves munkaidőkeret nem jellemző, általában 4, a járvány elején néha 8 hónapos volt, mínusz órák pedig nem nagyon gyűlnek fel. Az ellenőrzött cégek 13 százaléka vendéglátós, 5 százaléka építőipar, 3 százaléka pedig vagyonvédelmi, ezekben nem jellemző a munkaidőkeret.
„A bűnbeesés határideje még nem történt meg, az ellenőrök a cégek többségénél legfeljebb a szándékkal találkozhattak volna” – kommentálta az eredményt a Népszava kérdésére László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
